Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

VI. A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1773-1813

1791 novemberétől - az 1780. évi állapotnak megfelelően - kiestek az adminisztráció tevékenységi köréből. Ide tartozik mindenekelőtt a Politicum címszóval összefoglalt ügykörkomplexum (általános közigazgatás, a contributio kérdései, a katonai magazinok ellátása, a Tartományi Biztossággal és a katonai igazgatással érintkező feladatok, katonaszökevények ügye, az igazságszolgáltatással, megyei törvényszékekkel érintkező ügykör, gonosztevők, gyanús elemek üldözése, szegényügy, jobbágyság szabad költözésének ugye stb.), a Religíonariwn (a katolikus vallás ügyei), a Politiae (rendészeti ügyek), a Sanitatis (egészségügy), Judaicum (a zsidó taxa ügyei), Scholare (iskolaügy) stb. A városi ügyekben (Civitatense) az adminisztrációnak 1785, de főleg II. József 1787. március 1-jei rendelete óta jelentékeny hatásköre volt, elsősorban a városok (Kassa, Lőcse, Késmárk, Eperjes, Bártfa, Kisszeben, Szatmárnémeti, Nagy- és Felsőbánya) gazdálkodásának ellenőrzésében (háziadó, házipénztár, városi háztartás, haszonvételek bérleti ügyei, alapítványi ügyek, építkezések stb.), a városi tisztújítások ellenőrzésében, belső viszályok, panaszok kivizsgálásában stb.; a Kamara és Helytartótanács szétválasztása után visszaállt a városok kettős függése, az „oeconomicum civitatense"; a tisztújítással kapcsolatos teendők kamarai feladatok maradtak ugyan, de az újra felállított magyar kamara az igazgatási teendőket az adminisztráció közbeiktatása nélkül vette kézbe. Városi vonatkozású ügyekkel az adminisztráció 1790 júliusától már nem foglalkozott. A magyar kamara 1791. december 28-án elrendelte, hogy mivel az ügykör kiesése miatt a városi vonatkozású aktákra Kassán nincs szükség, valamennyi ilyen iratot lajstrom kíséretében küldjön fel a magyar kamarához. Ez 1793 októberében meg is történt; a városi referencia fennállása idejéből (1785 november-1790 július) származó iratok lajstromkönyve a „Kaschauer Administration 1785-1787" c. állagban található. A Budára küldött városi iratokat később - miután a jelen állag is a kamarai levéltárba került visszahelyezték, így 1790-ig helyükön találhatók. d) Szervezet 1790 - 91-ben tehát korábbi ügyköreinek egy része kiesett az adminisztráció hatásköréből. A hivatal egyelőre a korábbi szervezettel, 1791. november l-jétől a magyar kamarának (ill. az alapítványi ügyek tekintetében a Helytartótanácsnak) alárendelt, a főhatóság és az alsóbb kamarai tisztviselők közé helyezett középfokú hatóságként folytatta tevékenységét. Élén továbbra is báró Vétsey Miklós adminisztrátor állt, mellette három rendes és egy létszám feletti tanácsos, egy - titkári, jegyzőkönyvvezetői, kiadói és irattárosi funkciót ellátó - aktuárius, négy irodai kancellista és egy járulnok, valamint a segédszemélyzet (irodai szolga, házmester, futár), továbbá a kebelbéli számvevőség alkotta a „gremium"-ot. A számvevőségben egy vezető és egy másodszámtiszt, négy számvizsgáló és két járulnok szolgált. Az ügyeket általában hetente egyszer tartott tanácsüléseken intézték.