Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

VI. A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1773-1813

1783. május l-jétől a két uradalmat ismét a kassai adminisztráció hatáskörébe rendelte. Ezeken kívül 1777 végétől az adminisztráció alá rendelték a nagyváradi majd az élesdi és a szolnoki uradalmakat is. Az új adminisztráció működésének súlypontja az uradalmi gazdálkodás irányítása: a legértékesebb magyarországi kamarai uradalmak gazdálkodásáért volt felelős. Valamennyi uradalmi tisztviselő (inspektorok, praefektusok, szőlőfelügyelők, kulcsárok, kasznárok, erdőfelügyelők stb.) az adminisztrációhoz küldte jelentését, oda küldték fel az uradalmi tiszti ülések (oeconomica sessio) jegyzőkönyveit, és onnan kapták a rendelkezéseket is. Az adminisztráció látta el az uradalmak ellenőrzését, az évi vizitációkat. A legapróbb részletekig foglalkozott a kamarai gazdálkodással, termeléssel, uradalmi építkezésekkel, a termények értékesítési kérdéseivel, a gazdaságfejlesztés módozataival, úrbéri jellegű ügyekkel, az uradalmi jobbágyság különféle ügyeivel, az uradalmak kegyúri vonatkozású ügyeivel, az iskoláztatás, az újonnan bevezetett „nemzeti iskolák" kérdéseivel és így tovább. Természetesen minden uradalmi vonatkozású fontosabb, nagyobb jelentőségű ügyet döntés végett továbbra is a magyar kamarához kellett felterjesztenie, egyebeket pedig neki utólag jelentenie. Az adminisztráció irattára e korszakban az uradalmi gazdálkodás vonatkozásában a leggazdagabb. f) A sóvári fosó hivatal A kamarai adminisztráció tevékenységi köre az idők során még egy nagy és lényeges ügykörrel bővült. Az 1780. október 13-i kamarai rendelettel hatáskörébe utalták a magyar kamara által már évtizedek óta közvetlenül irányított sóvári felügyelőséget, illetőleg új nevén a sóvári fősóhivatalt (Saltz-Ober-Amt) az egész Sóvár környéki sóbányászattal és sókereskedelemmel, és ennek irányítására az egyik tanácsost a helyszínre rendelték. Ettől fogva tehát a főhivatal tisztviselői az adminisztrációval léptek közvetlen érintkezésbe, ide küldték be ülésjegyzőkönyveiket, és az adminisztráció is külön tartott üléseket e tárgyban. g) Az adminisztráció működésének problémái Bármennyire is szűkre szabta tehát a magyar udvari kamara az átszervezés alkalmából az új adminisztráció hatáskörét, idők folyamán maga bővítette ki azt részben újabb uradalmak és az önmagában külön feladatkört képező sóbányászat átcsatolásával, részben azzal, hogy az elvont ügykörökben is egyre több megbízást adott számára, persze mindvégig azzal a fenntartással, hogy mindezek esetenkénti, alkalmi megbízások, nem az adminisztráció rendes , jurisdictiója" alá tartozó feladatkörök. Ily módon az adminisztráció hovatovább ismét rendszeresen foglalkozott ülésein a fiskalitások ügyeivel, jogi kérdésekkel, harmincad- és sóügyi problémákkal, a városok ügyeivel, a feloszlatott rendházak vagyoni kérdéseivel, alapítványi ügyekkel stb. Ezáltal kétségtelenül ellentmondás keletkezett a továbbra is érvény-