Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)
VI. A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1773-1813
a kassai kerületben, az egyes uradalmi központokban működő kincstári ügyvédek bizonyos fokú alárendeltségi viszonya a kassai adminisztrációval megszűnt, egyenesen a jogügy-igazgatósággal léptek szolgálati viszonyba, a rendeleteket onnan kapták, és oda küldték jelentéseiket. Ám ezen elvi változás ellenére a gyakorlatban e téren sem tudták teljesen kikapcsolni az adminisztrációt. A jogügy-igazgatóság és a kincstári ügyvédek az egyes konkrét, felső-magyarországi vonatkozású ügyekben minduntalan megkeresték, úgyszintén a magyar udvari kamara is gyakran kért tőle információkat, a fiskális prokurátorok minden fontosabb ügyben ugyancsak kikérték véleményét, mielőtt jelentésüket a jogügyigazgatóhoz beküldték. A felső-magyarországi fiskális, háramlási ügyek, zálogosítások, bérbeadások, visszaváltások, uradalmi regálék, denuntiatiók, továbbá uradalmi úriszékek ügyei tehát részben továbbra is szerepeltek az adminisztráció ülésein, ha nem is hivatalból automatikusan minden ilyen természetű ügy, hanem esetenkénti megkeresés formájában és csak információszolgáltatás szintjén. A fiskalitások elvi elvonásának következménye volt, hogy 1774-ben megkezdődött és a következő években részben meg is történt az adminisztráció régi iratainak, levéltárának elszállítása Kassáról. Ezt a munkát még az 1774. augusztus elsején kiküldött kamarai biztosok (gróf Csáky és Hentl) indították meg. Az első nagy iratszállítmányt (30 nagy láda iratot: a levéltárnak a XVI. századig visszanyúló iratsorozatait, újonnan lajstromozott iratait, részben rendezetleneket) ekkor, 1775. január 20-án bocsátották útra Pozsonyba, hogy ott a kamarai archívumban helyezzék el, és a továbbiakban a felső-magyarországi érdekű fiskális ügyek tanulmányozásához, egyes ügyek kidolgozásához helyben használják fel. Ugyanakkor az 1774-ben feloszlatott korábbi adminisztráció volt irattárosát, Korponay Sándort néhány segéderővel a magyar kamara továbbra is alkalmazta, hogy a még Kassán maradt, birtokjogi természetű - tehát a fiskális ügyek kidolgozásánál használható - iratokat lajstromozza és folyamatosan küldje fel Pozsonyba. A szepesi kamara levéltárának ma is meglévő, 1773 előtti sorozatai tehát ily módon, az 1774-i átszervezés következményeképpen kerültek fel 1775-ben, majd további részletekben a 80-as években a pozsonyi kamarai archívumba; ugyanakkor a régi számvevőség levéltárát a pozsonyi számvevőség vette át, és az utóbb ennek pusztulásával enyészett el. Városi ügyek A városi ügyeket a magyar kamara ugyancsak generálisan kivonta a kassai adminisztráció hatásköréből, és 1774 után közvetlenül intézte; 4m - akárcsak az előbbiekben ismertetett ügykörök esetében - egyes rendeletekkel sűrűn bízta meg a hivatalt egyes városi ügyek (cenzus, tisztújítások, házipénztár, városi közállapotok, egyenetlenségek) kivizsgálásával, ellenőrzésével, elintézésével.