Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

VI. A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1773-1813

a kassai kerületben, az egyes uradalmi központokban működő kincstári ügyvédek bizonyos fokú alárendeltségi viszonya a kassai adminisztrációval megszűnt, egyene­sen a jogügy-igazgatósággal léptek szolgálati viszonyba, a rendeleteket onnan kap­ták, és oda küldték jelentéseiket. Ám ezen elvi változás ellenére a gyakorlatban e téren sem tudták teljesen kikapcsolni az adminisztrációt. A jogügy-igazgatóság és a kincstári ügyvédek az egyes konkrét, felső-magyarországi vonatkozású ügyekben minduntalan megkeresték, úgyszintén a magyar udvari kamara is gyakran kért tőle információkat, a fiskális prokurátorok minden fontosabb ügyben ugyancsak kikér­ték véleményét, mielőtt jelentésüket a jogügyigazgatóhoz beküldték. A felső-ma­gyarországi fiskális, háramlási ügyek, zálogosítások, bérbeadások, visszaváltások, uradalmi regálék, denuntiatiók, továbbá uradalmi úriszékek ügyei tehát részben to­vábbra is szerepeltek az adminisztráció ülésein, ha nem is hivatalból automatiku­san minden ilyen természetű ügy, hanem esetenkénti megkeresés formájában és csak információszolgáltatás szintjén. A fiskalitások elvi elvonásának következménye volt, hogy 1774-ben megkezdő­dött és a következő években részben meg is történt az adminisztráció régi iratai­nak, levéltárának elszállítása Kassáról. Ezt a munkát még az 1774. augusztus else­jén kiküldött kamarai biztosok (gróf Csáky és Hentl) indították meg. Az első nagy iratszállítmányt (30 nagy láda iratot: a levéltárnak a XVI. századig visszanyúló irat­sorozatait, újonnan lajstromozott iratait, részben rendezetleneket) ekkor, 1775. ja­nuár 20-án bocsátották útra Pozsonyba, hogy ott a kamarai archívumban helyezzék el, és a továbbiakban a felső-magyarországi érdekű fiskális ügyek tanulmányozásá­hoz, egyes ügyek kidolgozásához helyben használják fel. Ugyanakkor az 1774-ben feloszlatott korábbi adminisztráció volt irattárosát, Korponay Sándort néhány se­géderővel a magyar kamara továbbra is alkalmazta, hogy a még Kassán maradt, birtokjogi természetű - tehát a fiskális ügyek kidolgozásánál használható - irato­kat lajstromozza és folyamatosan küldje fel Pozsonyba. A szepesi kamara levéltárá­nak ma is meglévő, 1773 előtti sorozatai tehát ily módon, az 1774-i átszervezés kö­vetkezményeképpen kerültek fel 1775-ben, majd további részletekben a 80-as évek­ben a pozsonyi kamarai archívumba; ugyanakkor a régi számvevőség levéltárát a pozsonyi számvevőség vette át, és az utóbb ennek pusztulásával enyészett el. Városi ügyek A városi ügyeket a magyar kamara ugyancsak generálisan kivonta a kassai admi­nisztráció hatásköréből, és 1774 után közvetlenül intézte; 4m - akárcsak az előbbi­ekben ismertetett ügykörök esetében - egyes rendeletekkel sűrűn bízta meg a hi­vatalt egyes városi ügyek (cenzus, tisztújítások, házipénztár, városi közállapotok, egyenetlenségek) kivizsgálásával, ellenőrzésével, elintézésével.

Next

/
Thumbnails
Contents