Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

Az állagnak saját segédkönyve nincs. A kutatáshoz azonban a kir. tábla ülésjegyzőkönyveire utaló, hozzájuk készült mutatók felhasználhatók. A mutató segítségével kikeresett jegyzőkönyvi bejegyzésből megállapíthatók az ülések dátuma, a sorszáma és a kutatás célját érintő vonatkozó iratok tételszáma is. Irat meghatározásához az állagon belül, a fentiek szerint, 1810 elejéig év és napi dátum, azután 1832-ig az év, törvényszak s az ülés sorszáma, valamint — mindkét évkörben — az irat tárgya (kiemelhető név) jelölendő meg. 1833—1849 közt év, ülésszám és jegyzőkönyvi tételszám-hiányos jelzetű iratoknál itt is év, nap és tárgy vagy név közlendő. i O 17. CORRESPONDENTIAE (Kúriai segédhivatalok iratai) (1788) 1833—1861 (1877) 11 csomó, 1 kötet 1—11. Iratok (1788) 1833—1861 11 csomó (1877) 12. Stílus expeditionum pro expeditore Exc. Curiae Regiae deser- 1800 1 kötet viens [Kúriai kiadványok formuláskönyve, é.n. 1800 körül] E mesterségesen képződött levéltári egységet három kúriai hivatal: a kúriai levéltár, a kúriai kiadóhivatal (expeditoratus, expeditor) és az iktatóhivatal (officium protocolli, protocollista, azaz kir. táblai jegyzőkönyvezető) fennmaradt ügyviteli irataiból vonták össze. (Minthogy mind a protocollista, mind az expeditor segéderőkkel dolgozott, munkakörüket hol személyi beosztásuk elnevezésével, hol hivatalként jelölték meg. A jegyzőkönyvvezető „iktató" elnevezésének okát már a Protocolla Tabulae Regiae O 9 állag leltárában ismertettük.) A levéltár iratanyaga a legnagyobb mennyiségű közülük: ezek a fenti 11 csomónak — a 2. csomó kivételével — mindegyikében megtalálhatók, sőt a 8—11. csomókat teljesen a levéltár iratai töltik ki. Az iratok az 1788. évvel kezdődnek és 1877-ig, a kúriai levéltárnak az Országos Levéltárba bevonódásáig terjednek. A kúriai levéltár időközben, 1850—1860-ig a cs. kir. pestkerületi főtörvényszéknek: Oberlandesgerichtnek, 1861-től a visszaállított kir. táblának alárendelve működött. — A kiadó iratai az 1816—1851. évekből az 1—7. csomókban találhatók, az abszolutizmus ugyanis a kir. kúrián befejezetlenül maradt pertömeg rendezéséig és szétosztásáig e hivatalt sem szüntette meg. — Az iktatónak csupán az 1833— 1836. évekből maradtak fenn iratai, az 1—2. csomóban elhelyezve. Az iratok legnagyobb része levelezés jellegű: a három hivatal iratváltásai főleg egymással, részben egyéb kúriai s kúrián kívüli hatóságokkal, hivatalokkal és személyekkel. így a personálissal, az országbíróval, ezek kiadóival, az ítélőmes-