Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak
O 16. CORRESPONDENTIAE OFFICIOSAE (Hivatalos levelezés) 1—115 Iratok 1790—1825 1827—1849 115 csomó A kir. kúria iratkezelésében az ügyviteli levelezés jellegű iratokat, aszerint, hogy azoknak milyen fontosságot tulajdonítottak, több sorozatba foglalták. A kúria ügyvitelét, vagy az egész magyar jogszolgáltatást szabályozó legfontosabb királyi rendeleteket, kancelláriai leiratokat „Normalia" megnevezéssel foglalták sorozatba, a hasonló tartalmú, de általában véve kisebb jelentó'ségű levelezés a két „Rescripta", a „Septemviralia officiosa" és a „Repraesentationes" sorozatban kapott helyet. A kir. kúria mindennapi folyó munkájával kapcsolatos ügyviteli levelezés sorozata a „Correspondentiae officiosae" meghatározó elnevezést kapta. Az itt tárgyalandó állag ennek anyagát tartalmazza. Az iratok legnagyobb részét a bűnperek intézésével kapcsolatos levelezés alkotja. Az 1791:43. tc. alapján tömegesen indult meg a bűnperek felterjesztése a kir. kúriához. A megyék, kiváltságos kerületek, királyi és bányavárosok a fellebbezett bűnpereket mindig kísérő felterjesztéssel küldték meg a kir. táblának, a büntető hatáskörrel rendelkező mezővárosok és pallosjogú úri székek appellált bűnpereit az illetékes vármegyék terjesztették fel. A kir. tábla a kúrián jogerős ítélettel lezárt bűnpereket szintén kísérő irattal küldte vissza a törvényhatóságoknak vagy — ha az ügy halálos ítélettel fejeződött be — így terjesztette fel kegyelmi úton a kir. kancelláriának. A törvényhatóságok olykor sürgették a kúrián gyakran évekig elfekvő bűnperek elintézését vagy jelentették, hogy az elsőfokon elítélt rab közben elhalt a törvényhatóság börtönében, felsőbbfokú ítéletre tehát már nincsen szükség. Ezeket szintén az adminisztratív levelezés iratai közé sorolták, sőt néhány esetben a kancellária értesítése is itt található arról, hogy a halálra ítélt kapott-e kegyelmet vagy nem. Mindez nagymennyiségű beérkezett iratot és fogalmazványt produkált a kir. táblán. A bűnperekkel, valamint a hasonló módon intézett — legtöbbször szintén eredetiben felterjesztett és ugyanígy visszaküldött — válóperekkel kapcsolatos folyó levelezés adja az állagnak mintegy háromnegyed részét. (A bűnperekkel kapcsolatos iratváltásokból több különböző tárgyú ma a Bűnvádi levelezések O 31 külön állagában találhatók. Az 1826. évből törvényszünet miatt nincsenek iratok.) A polgári perek intézése — a válópereken kívül — nagyobb mennyiségű hasonló iratot nem eredményezett. A polgári pereket ugyanis előírás szerint fellebbezés esetén a fellebbező félnek kellett az alsó fokon eljáró bíróságtól hiteles perkiadmányban kikérve, a kir. táblán benyújtania. Polgári perekkel kapcsolatban tehát a fentihez hasonló hivatalos levelezés rendszerint csak akkor képződött, ha a pert pl. szegényjogi alapon vagy felsőbb rendelkezésre maga az alsóbb fokon eljáró bíróság küldte fel eredetiben a kir. táblára, ami a perek nagy számához képest elég ritkán fordult elő. Az állag iratainak többi, kisebb részét a kir. tábla, illetőleg a kir. személynök,
