Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

sú iratok: királyi helytartó (egyben a hétszemélyes tábla elnöke), tárnokmester, assessorok, bányaügyi, váltóügyi referensek kinevezésével, nyugdíjazásával, lemondásával, helyettes elnök kijelölésével, a perben érdekelt bíró helyett más bíró kirendelésével kapcsolatos iratváltások — hogy csak a fontosabbakat emeljük ki. Az iratok között kisebb, de nem jelentéktelen számban elvi jellegű, a jogszolgáltatás szabályozásával kapcsolatos felső' rendelkezések és kúriai opiniók is találhatók. Ezeknek egy része magának a kúriának az ügyeire, ügyvitelére, épületére, a kuriális pénztárra és egyéb belső kérdésekre vonatkozik, más részük az egész egykorú jogszolgáltatást érinti, melyek között — a Normalia állagba történt átsorolások után is — elég sok jelentős tárgyú irat maradt e helyütt is. Példák ezekre itt az egyházi fórumok testi büntetés kiszabási joga, a kínpad mint vallatóeszköz alkalmazása, az incapacitas (nem nemesi birtokképtelenség), a Mária-Terézia-féle osztrák büntetőjogi kódex magyarországi adaptálása, a bűnperek befejezésének gyorsítása, a kereskedelmi- és váltóperekben követendő eljárás tárgyakban készült felső rendelkezések, hétszemélyes táblai felterjesztések, kúriai elaborátumok. A kúriai iratkezelés következetlenségét mutatja, hogy pl. II. Józsefnek a német hivatalos nyelv bevezetése tárgyában kiadott első, 1784-ben kelt nagyjelentőségű rendelkezése is ebben az állagban található. Kétségtelen tehát, hogy habár az ilyen jelentőségű iratok elsősorban a Normalia-ban keresendők, az ottani kutatás eredménytelensége esetén a vonatkozó keresést erre az állagra is ki kell terjeszteni. Az iratok az állagon végigfutó folyószámok szerint vannak rendezve, a folyószámozás nagyjában megfelel az időrendnek. Az állag a kúriai levéltár II. Józsefkori rendszerében „1" kútfőjelet kapott, ezt a számot a folyószám előtt, minden irat jelzetében feltüntették. A kutatáshoz a 6. raksz, név- és tárgymutató szolgál segédletül, mely főleg névmutató, lényegesen kevesebb tárgyi címszóval. Egyes címszavak csupán utalások arra a betűre és számra, ahol az ügyre vonatkozó érdemi bejegyzés található. Ez a bejegyzés adja az ügyirat tárgyát a benne szereplő nevekkel, az irat keltét a pontos napi dátummal, s a folyószámot. A bejegyzések minden fo betű alatt számrendben következnek egymás után, a mutató így, bizonyos nehézséggel, elenchusként is használható. Irat meghatározásához, az állagon belül, a folyószám jelölendő meg. O 12. RESCRIPTA REGIA (Királyi leiratok a királyi táblához) 1724—1848 29 csomó, 3 kötet 1—21. Iratok I. sorozat 1724—1785, 1790—1837 21 csomó 22. Rescripta regia (kir. táblához) I. index 1724—1785, [mutató az I. sorozathoz] 1790—1837 1 kötet