Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

Az állag iratainak legnagyobb részét a hétszemélyes táblához vagy a kir. kúriához beérkezett királyi rescriptumok, továbbá kancelláriai, igazságügy-miniszteri rendeletek és mindezekkel kapcsolatos válaszfogalmazványok, felterjesztések, opiniok alkotják. Az iratok rendszerint egy-egy meghatározott ügyre vonatkoznak, vannak azonban — mint a továbbiakban látható — kisebb vagy nagyobb súlyú, só't nem ritkán elég jelentó's elvi természetű iratok is. Az állag elhatárolása a legfontosabb elvi rendelkezéseket tartalmazó Normalia (O 10) állagtól elég bizonytalan, s valóban többször is előfordult, hogy eredetileg ide sorolt iratok később, az ügy jelentőségének változása vagy másféle értékelése alapján a Normalia állagba osztattak be. Az átsorolás sem ennek, sem a Normalia állagnak mutatójában nincs rendszeresen feltüntetve. E Rescripta állag egyedi tárgykörének meghatározásánál további bizonytalanság, hogy itt egyes olyan — a kúria s az alsóbbfokú bíróságok között folyt sablonos levelezéssel kapcsolatos — iratok is találhatók, melyek természetüknél fogva a Correspondentiae officiosae (O 16) állagba tartoznának. Az iratok a fent megadott évkörből valók. Az első korszakból kevés irat van (az 1726—1785. évekből mindössze egy csomó háromnegyedrésze), viszont itt, a kir. táblai Rescripta O 12 állag állományától eltérően, a beérkezett iratok mellett már e korszakban is előfordulnak fogalmazványok. A hétszemélyes táblai hasonló természetű hivatalos levelezés ebből a korszakból található a Septemviralia officiosa O 13 állagban is. A Justitia Josephina 1786—1790. évi megfelelő iratai az Archívum Josephinum Tabula septemviralis O 61 állagban vannak. Az állag többi része az 1790—1848. évekből származik: beérkezett iratok, rendszeresen megőrzött, tárgy szerint hozzájuk csatolt fogalmazványokkal. A mutatóban feltüntetett 3 db 1849. évi irat a budapesti hadműveletek alkalmával 1945-ben az állag utolsó csomóját ért károsodás miatt elveszett. Ebbe az állagba sorolt — az uralkodóval, illetőleg a kancelláriával, s az 1848ban felállított magyar igazságügyminisztériummal folytatott — ügyviteli levelezés nagyrészt perekkel vagy a hétszemélyes táblai állások betöltésével kapcsolatos. Az előbbiek: perekről információt kérő, perek elintézését sürgető, vagy az elintézés függőben tartását rendelő, a félnek birtokon belüli fellebbezést engedélyező, példaként felsorolt felsőbb rendelkezések, tulajdonképpen bírói parancsok, s a rájuk vonatkozó válaszok fogalmazványai. Az utóbbiak a személyzeti vonatkozáO II. RESCRIPTA REGIA (Királyi leiratok a hétszemélyes táblához) 1726—1849 5 csomó, 1 kötet 1—5. Iratok 1726—1785, 1790—1848 5 csomó 6. «Rescripta regia" (hétsz. táblához) 1726—1785, [Mutató] 1790—1849 1 kötet