Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak
1849-ben az ítélőmesteri levéltárakat — ezúttal a referensi pertárakkal együtt — ismét be kellett szállítani a kúriai levéltárba. Az ott összezsúfolt és összekeveredett iratanyagból a XIX. század második felében, szakszerűtlen rendezések és selejtezések során, ismét sok inquisitiós iratot emeltek ki, gyűjtöttek össze, s azokat a már meglevő állaghoz csatolták, folytatólagosan számozták s e részhez a mutató II. kötetét készítették. Az iratok végül is az egész állagon végigfutó folyószámok szerint vannak rendezve, a „17" kútfőjelet a folyószám elé minden iratra rávezették. A számozás kezdetben, nagyjából, a tanúkihallgatást kérő felek nevének betűrendjét követi, később egészen esetleges és az időrendre sem kezdetben, sem később nincs tekintettel. A kutatáshoz az említett két kötet mutató szolgál. Az állag létrejöttének körülményei miatt XVII—XVIII. századi iratokat mindkét kötet tartalmaz, XIX. századi iratok azonban csak a II. kötetben kereshetők. Mindkét kötet csupán személyes helyneveket ad, tárgymutató nincs. Rendszeresen indikálták a hivatalos cselekményeket kérők nevét s kevésbé rendszeresen azokét, akik ellen az aktus irányult, valamint a helyneveket, ez utóbbiaknál egyébként is csak utalás van a hivatalos cselekményeket kérők nevére, mely alatt az ügyre vonatkozó érdemleges bejegyzés található. Az érdemleges bejegyzések feltüntetik, hogy az indikált nevű személy javára milyen ügyben ki ellen milyen aktus történt s közlik a vonatkozó irat dátumát és számát. A bejegyzések minden betűnél növekvő számrendben következnek egymás után, az index így bizonyos nehézségekkel, elenchusként is használható. Irat meghatározásához, az állagon belül, a folyószám megjelölése szükséges. O 5. KIR. TÁBLAI JEGYZŐK LAJSTROMOZATLAN JELENTÉSEI (1650—1847) 6 csomó, 1 kötet 1—6. Iratok 1650—1847 6 csomó 7. Mutató 1 kötet Ez a levéltári egység az Inquisitiones juratorum Tabulae Regiae (O 4) állaggal azonos természetű, de oda valami okból be nem sorolt iratokat tartalmazza, melyekből a fenti címmel külön állag alakult. Ezek az iratok szintén kir. táblai jurátusok által végzett tanúkihallgatásokról és más hivatalos aktusokról készült, a jurátusoknak a kiküldőikhez benyújtott jelentései, az O 4 állagnál ismertetett relatio, testimoniales, és relatorio-testimoniales formában megszövegezve. Kezdetben ezek is rendszerint fogalmazványok, később mindig tisztázatok. A jelentések mellékletei: exmissiók, deutrumok, néha egy-egy vallatóparancs, az intést vagy tiltást indokló bizonyítékok is, valamint a jurátusi jelentések közé sorolódott néhány egyéb irat — mint nagybírói bizonyságlevelek — szintén az O 4 állagnál felsorolt iratfajtákkal egyeznek.
