Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

adományos idegenek az adományozás területi pontatlanságából kifolyólag egymással vagy az új-birtokosi beiktatásuk által jogukban sértett s ezért ellentmondó magyar birtokosokkal folytattak. A pereskedő' új adományosok között nagy számban fordulnak elő császári tisztek, osztrák arisztokraták, főhivatalnokok. Kiemeljük e személyek közül a következőket : Savoyai Jenő herceg tábornagy (a magyarországi császári haderők főparancsnoka), Heister és Nigrelli tábornokok, Glöckelsberg lovag ezredes, Gráf Kaunitz kamarai tanácsos, Gráf Stierheim udvari tanácsos (császári fősolymász-mester), Popovics osztrák-morva Landgraf (vám- és vásárfőfelügyelő), Graf Sinzendorff, Baron Rotthal. A birtokpereken kívül az állagban egyéb magánjogi tárgyú per jelentéktelen számú, említést nem igényel. Nagyszámú per tárgya és ezért bővebben is ismertetjük a hatalmaskodási ügyeket. Ilyenek : nemesi udvarház megrohanása, kifosztása vagy erőszakos elfoglalása, nemes megsértése, nemesek közötti verekedés és egymás megsebesítése, nemes letartóztatása, más marhájának erőszakos elhajtása és hasonló cselekmények magyar és német katonák segítségével. A hatalmaskodás címén indult perek között külön érdekességű, amelyet a Rákóczi-szabadságharc idején hivatalosan eljárt kuruc katona ellen az általa akkor elfogott személy utólag, a szatmári békével kapcsolatos amnesztiatörvény (1715:49. tc.) ellenére indított. Érdekes itt az amnesztia alkalmazása körül folyt jogi vita s a perbevont részéről az ügyre vonatkozólag becsatolt melléklet-anyag: az elfogásra okot adó egykorú feljelentés s az alperes akkori tiszt-voltának igazolása. Az 1724 előtti iratokat tartalmazó állagoknál a továbbiakban is érdemesnek ítéljük, hogy a kuruc-korra, Rákóczira s a szabadságharc más ismert szereplőire vonatkozó adatokra utaljunk.* A permellékletek egyébként is figyelmet érdemelnek. így az említett birtokperekben találhatók náluk régebbi perekre vonatkozó dokumentumok s faluknak, pusztáknak a török hódoltság korában volt vagymég előbbi birtokviszonyaira és területére vonatkozó különféle adatok. A birtokba beiktatásról szóló (statutios) jelentésekben látható átírt adománylevelek mutatják, hogy az uralkodó milyen érdemekért adományozta a birtokot. Jobbágyok, akik az eladott földhöz tartoznak, név szerint vannak jegyzékbe véve, s jobbágyok panaszait is tartalmazzák a birtok értékével, jövedelmével kapcsolatban becsatolt iratok. Az állag levéltári rendezése az állagon végigfutó folyószámozással történt. A számozás az időrendre nincs tekintettel, a felperesek betűrendjével áll összefüggésben, de ezzel sem következetesen, mert a folyószámozáson belül a betűrend többször újrakezdődik s egyes iratok a betűrendnek meg nem felelő helyre sorolódtak be. Az állag a kúriai levéltár II. József-kori rendszerében „10" kútfőjelet kapott s e számot a folyószám elé minden iratra rájegyezték. A kutatáshoz az 5. rakszámú, a Processus delegatorii (O 2) állaggal közös mutató szolgál segédletül. A kötetben minden betű alatt előbb a Processus octavales, * E tárgyról bővebben ld. Varga Endre: A Rákóczi-szabadságharc történeti forrásai a Bírósági levéltárak anyagában. Levéltári Közlemények 1954. 170—193. 1.