Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak
nök ítélőmesterei által referált pereket tartalmazza, a másik két ítéló'mester által referált ügyek iratai nem kerültek ebben elhelyezésre. Ez szintén oka lehet a régi, 1724 előtti kúriai perek itt őrzött csekély számának. A XVI. századból egyetlen irat, egy 1588. év perkiadmány található az állagban, s a XVII. századot is mindössze 4 irat képviseli: egy 1629. évi per üres borítólapja, egy 1650. évi pertöredék s 1657ből és 1675-bŐl végre egy-egy eredeti formában megőrzött kúriai per. E néhány iraton kívül az állag időköre az 1692. évvel kezdődik s az 1719. évvel zárul. Az iratok legnagyobb része az 1700. évi, Alsó-Magyarország részére Pozsonyban tartott nagy oktáván, az ugyanez évben Felső-Magyarország számára Eperjesen tartott rövid oktáván s az 1719-ben az egész ország részére Pozsonyban összeült rövid oktáván felvett perekből áll. Az állagban található többi ügy a kúriának a fenti évkoron belül tartott különböző, nem judicium generálé jellegű törvényszakain került tárgyalásra. (Az 1699-ben Pozsonyban tartott rövid oktáván intézett perek jegyzőkönyve az országbírói ítélőmesterek persorozatába, az O 91 állagba beosztva maradt fenn, melyben még a kúria 1724 előtti működésével kapcsolatos más dokumentumok is előfordulnak.) A kúria mindkét tagja, mind a hétszemélyes tábla, mind a kir. tábla ítélkezett az említett oktávákon, részint a kir. tábla előtt indult, részben a megyéktől és az ítélőmesterek kúrián kívüli külön bíróságaitól a kir. táblára felvitt perekben. A kir. kúria az állag időkörében az uralkodó osztály ügyeinek fóruma volt: a szemben álló peres felek főpapok, szerzetesrendek (rendházak), főnemesek, nemesek és természetesen a királyi fiscus. A felek között a kor kiemelkedő jelentőségű szereplői is — mint Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós — megtalálhatók. Városi polgár ügye csak kivételesen került a kúria elé, pl. a király bírói parancsának nem teljesítése esetén, amikor ezért a város polgár-rendű vezetőségének tagja (bírája) felett is a kúria ítélkezett. Jobbágyok perei ez időben nem juthattak fel a két táblára. Az állag perei a magánjog körébe tartozó ügyekben és az úgynevezett delictum privatumokkal, főleg hatalmaskodási esetekkel kapcsolatban indultak, melyek intézése szintén polgári eljárásban történt. Az egykorú jog szerint vett büntető per nincs az iratok között. A büntető perek 1724 előtt a municipiális (megyei, városi) törvényszékektől fellebb nem mehettek, a felségsértés címén indult politikai természetű büntető ügyeket pedig a Habsburg-uralkodók, a magyar jogszolgáltatás hatásköréből kivonva, alkalmilag kirendelt — delegált — bíróságok elé utalták. A fentieknek megfelelően az iratok legnagyobb része birtokper: örökösödési, osztályos, zálogváltó, adásvétel érvénytelenítésére irányuló és magszakadás címén indított perek, s főleg új birtokos birtokba iktatása elleni tiltakozás — contradictio — miatt indult perek. Ilyen esetben ugyanis az ellentmondót tettének indokolása végett (ad dandam contradictionis rationem vagy ex contradictione) perbe kellett idézni. A zűrzavaros korszak fluktuáló birtokviszonyaira jellemző módon e legutóbbi perfajta az állag egyéb pereinek együttes számát is meghaladja. Az ellentmondási perek között, amik a török háborúk s a szabadságharcok után Habsburg-uralkodók Magyarország hatalmas területein történt birtokadományozására vonatkozó értékes források, különösen azok érdekesek, melyeket az új
