Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

O 106. POLGÁRI ÉS CSŐDPEREK 1724—1785, 1791—1849 Az állag a Dunán inneni kerületi tábla iratanyagának gerincét alkotó polgári és csődpereket tartalmazza, két sorozatban: a) polgári perek, b) csődperek. A kerületi tábla — a kir. kúriához hasonlóan — elsősorban a nemesek bírósága volt. A perbenálló felek legtöbbször fő- és köznemesi személyek, egyházi testületek (pozsonyi, esztergomi, győri, nyitrai káptalanok stb.) s csak ritkábban szerepelnek polgárok, de a másik fél általában ilyenkor is nemes. (Jobbágyok perei ugyanis — mint a bevezetésben láttuk — csak igen ritkán kerülhettek a fórum elé.) A polgári persorozat iratainak tárgya a kerületi táblák hatáskörének megfelelően alakult. Leggyakoribbak az adóssági perek, a többi perféleségek jórészének tárgya pedig földbirtokokkal kapcsolatos; ilyenek pl. az osztályos (divisionalis), osztályt kiigazító (rectificatorio-divisionalis), örökségi (successionalis), új osztályt követelő (ad novam divisionem), zálogos (pignoris), szerződés teljesítésére irányuló (ad implementum contractus), visszafoglalási (reoccupatorius) stb. perek, valamint olyan ügyek, amelyek a bíróság által hozott ítéletekkel kapcsolatosak: ítélet megújítására irányuló (ad renovationem sententiae), végrehajtási (executionalis), vagy a végrehajtás kiigazítására irányuló (ad correctionem executionis) stb. ügyek. E perek iratainak forrásértéke mind a helytörténeti, mind a köztörténeti kutatás számára igen jelentős. A perjegyzőkönyvek és egyéb szokásos peres iratféleségek (keresetlevelek, bírói parancsok, a perekkel kapcsolatban beérkezett felsőbb rendelkezések, informatiók, kérvények stb.) mellett számos per anyagában olyan értékes permellékletek találhatók, amelyek a történetkutatásnak becsesebb forrásai lehetnek, mint maguk a szűkebb értelemben vett peres iratok. Ilyenek pl. a jobbágy- és zsellérösszeírások, birtokszámadások, részletes osztálylevelek, oklevélmásolatok, szerződések, nyugták, genealógiai táblák stb. A mellékletek közül különösen értékesek a tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, amelyekben a tanúk válaszai a gazdasági és társadalmi élet számos vonatkozására kiterjednek; pl. hol voltak a per alatt álló birtok határai, kik voltak a régebbi tulajdonosok, allodiális föld volt-e vagy urbariális, a földet a társadalom milyen rétegei művelték (jobbágyok, zsellérek vagy taxás nemesek), milyen terményféleségeket termeltek, természetben fizettek vagy pénzben adóztak-e a földesúrnak, milyen gazdasági létesítmények (malom, fűrésztelep, serfőző stb.) voltak a birtokon, az akkor művelés alatt állt területekből előzőleg mely részek voltak nádasok, mocsarak stb. 473 csomó, 1 kötet < 1—401. Polgári perek 1724—1785, 1791—1849 401 csomó 402-^t73. Csődperek 1724—1849 72 csomó 474. „Series Causarum Tabulae Regiae Judiciariae Cis-Danubianae" é. n. 1 kötet