Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak
A csó'dperek — amelyeket az egykorú perkimutatások is a rendes polgári perek közül kiemelve, külön kategóriába szoktak sorolni —, a pertesteken kívül különösen nagy mennyiségű mellékleteket tartalmaznak (mint adóslevelek, kötelezvények stb.). A mellékletek legnagyobb és egyben legértékesebb részét azonban itt is a birtokösszeírások, jövedelemkimutatások, az ingó és ingatlan vagyontárgyakról készített leltárak stb. alkotják. Az a) sorozat csomóinál a „Polgári perek" sorozatcím az állag címe („Polgári- és csődperek") alatt a fedőlemezeken nincs külön feltüntetve, a csődpereknél azonban az állag címén kívül a lemezeken „csődperek" felirat is van. Az anyag irattári rendszere a rendes polgári pereknél a sorozaton elejétől végigfutó (1—5690), nagyjából az időrendet követő folyószámozás, időrend szempontjából kivéve azokat a pereket, illetőleg pertöredékeket, amelyek a kerületi tábla vegyes, rendezetlen anyagából, annak 1959-ben történt rendezése alkalmával csatoltattak a sorozat végére. Ezek folytatólagos számozást kaptak, de — természetszerűleg — az időrendből kiesnek. Folyószámozásuk sem időrendben történt (ugyanis a töredékes anyagnál a levata ideje sem volt mindig megállapítható), hanem a felperesek nevének betűrendjében és úgy kaptak folyószámot. — A csődperek (mind a régiek, mind a rendezés alkalmával előkerültek) ugyancsak a sorozaton elejétől végigfutó folyószámozást kaptak (1—21), amely a csődbe jutott peres felek névkezdőbetűinek abc rendjét követi. — Ahol a per (főleg csődper) több csomó terjedelmű, ott a per folyószáma római számokkal van törve, pl. (polg.) 671/1, 671/11. vagy csőd 10/1, 10/11. stb. a csomók számának megfelelően, vagy a római szám külön van a folyószám alá írva. A rendes polgári perekben a mutatóból, illetőleg az újonnan ide osztott perek esetében az utólag készült, s a mutató-kötet végére becsatolt pótmutatóból kikereshető folyószám alapján lehet kutatni. Mind a mutató, mind a pótmutató minden betűn belül növekvő sorrendben adja a folyószámot, a felperesek nevét, ezen kívül feltünteti az alperesek nevét, valamint a per fajtáját és levátájának évét is. A csődperek anyagában a becsatolt pótmutató segítségével lehet kutatni, amely megadja a csődbe jutott fél nevét és a csődpernek a sorozaton belüli folyószámát. A mutatókönyvnek (474. raksz.) a polgári perek közé rendszertelenül besorolt csődperutalásai, illetőleg ezek ott megadott jelzetei — a csődperekből alakított külön sorozathoz nem használhatók, így tehát tárgytalanokká váltak. A kerületi tábla volt vegyes, rendezetlen anyagából, annak 1959-ben történt rendezése alkalmával 47 csomónyi anyag ehhez az állaghoz osztatott be. A csomóknál az alapleltár adataihoz képest előállott további növekedést az okozta, hogy a rendezés során a már akkor itt levő csődperek nagyméretű csomói is szétválasztásra kerültek. A rendes polgári perek közül hiányzik a 660—670 sz. pereket tartalmazó csomó (fascikulus), ezen kívül több csomóban fordulnak elő egyes hiányok. Mindez háborús kár. • Kikérésnél, ill. idézésnél az állag nevén és törzsszámán kívül a per folyószámát (jelzetét) kell megadni.
