Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

sítve voltak egy nádor vezetése alatt. A szentgyörgyi széket a 17. század végén nagyobb részben parasztbirtokká alakították át, kisebb részét pedig a verebélyi nemesi székbe olvasztották be, de azért névleg 1848-ig szerepel a verebélyi vei együtt, egy palatínus vezetése alatt. A praedialista székek 1848-ig működtek, a provizórium korában nem állították vissza őket. A praedialista nemesek mind személyükre, mind birtokukra nézve ki voltak véve az ország közbíráinak hatalma alól, és minden peres ügyükben a főpap — ez esetben az esztergomi érsek — joghatósága alá voltak rendelve. Az érsek bírói hatásköre nemcsak polgári pereikre, hanem bűnügyeikre is kiterjedt. Az érseki bíróságok csaknem a XVIII. század végéig halálos ítéletet is hozhattak, és az érsek akkor a megkegyelmezés jogát is gyakorolta. Az érseknek ezt a teljes bírói hatalmát az 1791. évi 43. tc. megnyirbálta azzal, hogy azontúl a bűnperek fellebbezése nem az érseki bíróságokhoz, hanem a kir. kúriára történt. (Minthogy az e fondban található iratok évköre — 2 per kivételével — 1792-vel kezdődik, így azok között egyetlen bűnper sincs.) Az érseki praedialisták bíróságai két csoportra oszlottak: 1. saját alsóbíróságaik, judices pedanei, um. a székek szolgabírái, alispánjai és törvényszékei, 2. Forum tabulare, amely két felsőbb bíróságot foglalt magában: a) az octavalis széket, és b) a fórum superrevisoriumot. A Nagyszombatban tartott octavalis széknek, mint felsőbb bíróságnak illetékessége a verebélyi és szentgyörgyi egyesített praedialista székek területére terjedt ki. Vegyesfokú bíróság volt, amely mind az előtte (elsőfokon) indított, mind a hozzá másod-, ill. harmadfokra felhozott perekben ítélt. Az octavalis székhez a praedialista székek alsóbb bírói fórumaitól (a szolgabírói és alispáni széktől, valamint a sedriától) kerültek a perek fellebbezésre. Elsőfokon az octavalis szék elé tartoztak mindazon peres ügyek, amelyekben a vita tárgyát a praedialisták gyökeres jogai képezték, továbbá azok, amelyek magszakadás vagy hűtlenség okából az érseki ügyész és a praedialisták között folytak. (Az octavalis széktől továbbvitt perekben legfelső' fokon a prímási fórum superrevisorium ítélkezett, ahol rendszerint maga az érsek elnökölt.) A nagyszombati octavalis szék nem volt állandó bíróság, csak bizonyos időközönként ült össze a perek megtárgyalására; kivételesen azonban egyes esetekben külön is eljárt. Elnöke az említett praedialista székek nádora, illetőleg a Dunán inneni (nagyszombati) kerületi tábla elnöke — e két hivatalt különben, úgy látszik, ugyanaz a személy szokta betölteni —, vagy az érseki jogigazgató volt. Tagjai rendszerint a ker. tábla bírái voltak, akiket az érsek hívott meg, a prímási szék üresedése esetén pedig az uralkodó delegált. Minthogy e bíróság működése mind helyileg, mind személyileg összefonódott a Dunán inneni kerületi tábla működésével, iratanyaga is azzal kapcsolódott össze. A továbbiakban a négy kerületi tábla levéltárának iratanyagát részletesen ismertetjük.