Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

behívása, még a volt tárnokmesterhez (Szent-Iványhoz) befutott iratok átvétele stb. A tárnokmesternek, mint a tárnoki városok felügyeleti hatóságának levelezése a városokkal, felek kérelmei, jelentés városkapitányi tisztség betöltéséről, felek panaszai a városi hatóság, vagy egyes városi tisztségviselők (szenátor stb.) ellen per elfektetése, ingatlan vagy ingóságok jogtalan elárverezése miatt, zsidó kereskedő kérelme, hogy a pesti vásáron szabadon árulhasson stb. Az anyag túlnyomó többségét a tárnokmesternek, mint a tárnoki városok felettes bírói hatóságának működéséből eredő' hasonló jellegű iratok alkotják, tehát felek kérelmei bírói parancsok kiadásáért, ily bírói parancsok: a városi hatóságot utasító, pl. a per lefolytatását sürgető, birtokon belüli fellebbezést biztosító, ingatlanra, árura, tőkére bírói zárlatot elrendelő, vagy zárlatot feloldó, birtokba visszahelyező stb. tárnoki parancsok, városoknak paranccsal kapcsolatos válaszai (pl. hogy a fél által valótlanul előadott adatok alapján kiállított parancsot nem hajtják végre stb.), továbbá a különféle peres és peren kívüli ügyekben kelt beadványok, városokhoz intézett leiratok, válasz-felterjesztések stb., pl. felek folyamodása végrendelet érvényesítése, örökség kiadatása, város által kezelt, kiskorút illető vagyon kamatainak kiutalása, elfogott tolvajnál talált pénznek a tulajdonos részére való visszaadása, üzletfelek közötti elszámolás, végrehajtás elrendelése és így a hitelező kielégítése, házra, szőlőre stb. elrendelt árverés felfüggesztése, elhalasztása, kár megállapítása, magyar vagy osztrák törvényszék ítélete végrehajtásának felfüggesztése stb. tárgyában. Köztük néha olyan ügyek is, mint pl.: alkalmazott bérének peres vagyontömegből való kifizetését kéri, jobbágyok kereskedőt (polgár) a tőlük vett bor árának megfizetésére kötelezni kérik stb., tárnoki intézkedések, levelezés a városokkal fenti ügyekben; információ-kérés perekre vonatkozólag, válasz-felterjesztések, fellebbezett perek felterjesztése stb. Az iratanyag, Szent-Ivány előző tárnokmester iratainak rendszerét követve, egységes sorozatot alkot. Az iratok a rájuk vezetett lajstromkönyvi tételszámok szerint vannak rendezve. S minthogy a tárnoki hivatalban az ügyeket Brunsvik tárnokmesterségének egész ideje alatt folyamatos (évente újra nem kezdett) számokkal lajstromozták, a sorozat az egész anyagon végigfutó 1—10 330 számok szerint van felállítva. A számozás az időrendet követi, tehát a lajstromozásnál az iratok tárgyára nem voltak tekintettel (a fenti különféle iratok ugyanis a sorozatban vegyesen keverednek). A kutatáshoz 3 kötet lajstromkönyv és 2 kötet mutató szolgál segédeszközül. A lajstromkönyvek (I. 1802—1810, II. 1811—1819, III. 1820—1825) bejegyzései az egész Brunsvik-korszakon végigfutó tételszámokkal vannak ellátva. A bejegyzések a tételszámon kívül tartalmazzák az ügy rövid, de elég szabatos meghatározását és ha a bejegyzés, mint legtöbbnyire, beérkezett irathoz kapcsolódik, néha ez utóbbi keltét is, végül az elintézés módját és (rendszerint) annak idejét. A felterjesztett perek beérkezésével kapcsolatos bejegyzések azonban általában csak a felterjesztő város és a peres felek nevét tartalmazzák, további adatok nélkül. A mutatókönyvek első kötete (1802—1819) két részből áll: a második rész a rendes mutató, amely fó'betűk szerint (azokon belül nem pontos betűrendbe