Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

Az állag a tárnoki hivatal és a tárnoki szék iratanyagát tartalmazza Szent-Ivány Ferenc tárnokmestersége idejéből. — Az anyag 1797. november végével kezdődik (minthogy a tárnoki kancellárián az iktatás még nem volt bevezetve, a nap ponto­san nem állapítható meg), amikor Szent-Ivány (szül. 1731, megh. 1823) különböző közhivatalok, így a személynöki, majd nádori ítélőmesteri hivatal betöltése után, mint Mailáth József utóda, a tárnokmesteri hivatalt átvette és 1802. április köze­péig terjed, amikor országbíróvá lépett elo, s így a tárnokmesterségtől megvált. Az iratanyag rendszere lényegében Szent-Iványi hivatali elődei, Végh és Mailáth tárnokmesterek iratainak rendszerét követi, de csak annyiban, hogy itt is külön sorozatot alkotnak, egyfelől az ügyviteli iratok, perekkel kapcsolatos levelezés, bírói parancsok stb., vagyis a tárnoki hivatal működése során keletkezett iratok, másfelől a periratok, vagyis a tárnoki szék működéséből eredő anyag. (Az ügy­viteli jellegű levelezést a tárnoki szék számára is a tárnoki hivatal bonyolította le, a tárnoki szék sorozatában csak periratok maradtak fenn.) a) Az „Acta" sorozatba helyezték a tárnoki hivatal működése során létrejött, részben magára a tárnoki hivatalra, részben a tárnoki székre vonatkozó, perekkel kapcsolatos és ügyviteli iratokat (nagyrészt hivatalos levelezés-jellegű anyag). Az anyag a Végh és Mailáth tárnokmesterek korában keletkezett iratok rendszeré­től eltérően, nem tagolódik tárgyi kútfőkre, hanem egységesen végigfutó (1—1216) folyószámokkal van ellátva. A folyószámozás általában az időrendet követi, de az egyes évek nem válnak el egymástól, a számsor — a fentiek szerint — az éveken keresztülfut. Az iratok ugyanolyan tárgyúak és természetűek, mint Végh és Mailáth tárnok­mesterek állagának hasonló sorozatában. Tehát az anyagban nagy számban talál­hatók tárnoki parancs (madatum)-fogalmazványok és a parancskibocsátással kapcsolatos egyéb iratok, felek ilyen irányú kérelmei stb. (az említett állagokban — mint láttuk — a sorozat I. kútfője). Találhatók továbbá a tárnoki szék egy-egy ülésszakának összehívásával kapcsolatos iratok, városi delegátusok megbízó­levelei stb. (amott II. kútfő). Az anyag legnagyobb részét itt is a tárnoki hivatalnak a tárnoki székkel kapcsolatos működéséből eredő, főleg egyes peres ügyekre vonatkozó ügyviteli jellegű levelezése teszi ki, közöttük magára a tárnoki hivatalra vonatkozó hasonló iratokkal (amott III—IV. kútfő). Tárgyuk pl.: altárnokmester és tárnokszéki jegyző hivatalában való megerősítése, új jegyző kinevezése, erről a városok értesítése, Kovachich Márton György ügye, aki a tárnoki jog kódexének összeállításához a tárnoki levéltárból iratokat kér és kap 1798-ban (JNb 30.), Mailáth volt tárnokmester átiratai, aki a még hozzá befutó pereket és felterjesz­téseket hivatali utódának átküldi stb. Az iratok legnagyobb része — fentiek szerint — a tárnoki szék működéséhez kapcsolódik. Ilyenek: városok jelentései egyes perekről, jelentést kérő és válasz-leiratok fogalmazványai, városoknak a fellebbezett perekkel küldött kísérő felterjesztései, a beérkezett perek átvétele a tárnokszéki jegyző által a perkivonatok (extractus) elkészítése végett, felek kérel­mei perükkel kapcsolatban: elintézés sürgetése, delegált bíróság elé utalás szor­galmazása, per visszavonása (felek között történt megegyezés alapján) stb. Elintézett perek visszaküldése az elsőfokon eljárt városoknak, a felek költségére

Next

/
Thumbnails
Contents