Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

kapcsolatban, Sopron megye és város ugyanebben az ügyben, a szepesi káptalan és I. Rákóczi György Özvegye Lorántfify Zsuzsanna a hegyaljai borok must alakjában való kivitele ellen, Nádasdy Tamás Ausztriába kivitt borainak lefoglalása miatt, Buda és Pest a Nyulak szigete — ma Margitsziget — halászati jogával kapcsolatban. A bizonyságlevelek másik típusa például annak igazolása, hogy az országgyűlés egy birtokos nemest, aki Erdélyből visszatelepülő jobbágyainak feltartóztatása miatt panaszt tett, perre utasított, vagy igazolás arról, hogy az országgyűlés bizonyos perekben bíróságot delegált. Az iratok között különféle vegyes — más — tárgyúak is találhatók. Kiemeljük itt például I. József eredeti kegyelemlevelét 1709-bó'l a Rákóczitól átpártolok részére, Szentgyörgy város perét az ottlakó nemesek ellen a közteherben való részesedés megtagadása miatt (ennek egyik permelléklete kimutatás a város által a kuruc katonáknak a szabadságharc alatt kiszolgáltatott borokról és pénzösszegekről), az 1715. évi országos összeírással kapcsolatban keletkezett iratokat, az 1715. évből való katonai itinerariumot az ország váraiba szánt csapatokról. Az újabb, 1790 utáni iratok a rendszertelen válogatás miatt még nehezebben tekinthetők át. Közülük első helyen itt is az országgyűlési iratokat említjük. Ezek részben a régebbi iratokhoz hasonlók: követi megbízólevelek, követek névjegyzékei, távolmaradási kérelmek és azok elintézése, rendi panaszok és sérelmek, királyi leiratok, a személynök beszédének fogalmazványa s egyéb országgyűlési irományok mint bizottságok kiküldésére, az 1828. évi országos összeírásra vonatkozó dokumentumok. Érdekesebbek azok az iratok, melyek a személynök, mint az udvar bizalmi emberének szerepét mutatják a nemzeti reformmozgalom ellen megindult küzdelemben, így Bécsbe rendelése országgyűlés előtt a tárgyalásra bocsátandó anyag megbeszélése végett, meghívások József nádortól hasonló megbeszélésekre, utasítások az udvartól az ellenzék fékezésére, például annak elérésére, hogy a katonai ero igénybevételével folyó adóbehajtások ne kerüljenek országgyűlési tárgyalás alá. További utasítások arra, hogy az országgyűlési naplókat kinyomatás előtt „megbízható" személyekkel vizsgáltassa át, sőt a cenzúrázott íveket kinyomatás eló'tt titokban Bécsbe küldje fel (ami a személynök szerint kivihetetlen). Vannak intézkedések a hírlapok országgyűlésre vonatkozó cikkeinek cenzúrázásáról, iratváltás arról, hogyan lehetne megakadályozni, hogy a kerületi ülések jegyzőkönyveinek kinyomatása „káros" következményekkel ne járjon. Különböző iratok vonatkoznak az országgyűlési ifjak Társalkodó Egyesületére, az egyesület tagjai ellen tett intézkedésekre, a Lovassyékkal együtt perbefogott Balogh János barsi követnek adott királyi kegyelemre, általában az országgyűlési ifjúság fékentartását célzó rendszabályokra. Hasonlóan szines, a kor történetére jellemző adatok a személynök egyéb funkciójával összefüggő' iratokban is találhatók. így mint a kir. tábla elnökének s az ügyvédképzés legfőbb felügyeleti hatóságának működésével kapcsolatos iratok a szokott személyi ügyekben (állások elnyeréséért benyújtott folyamodások, jelölések, véleményezések, kinevezések, áthelyezések, vizsgaengedélyek, fegyelmi ügyek) sok adatot őriztek meg arról a rétegről, melyet a feudális államgépezet az igazságszol-