Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

gáltatásban felhasznált, az országnak ekkor legnépesebb értelmiségi elemét jelentő jogászságról, mely a kir. táblánál folytatott kötelező joggyakorlat alatt s az ügyvédi vizsga során került kapcsolatba a személynökkel. A bírák és ügyvédek elleni panaszok, s a jurátusok nagyszámú fegyelmi ügye életszerű adatokkal hozzák közel a kor társadalmi viszonyait. Nem érdektelenek a táblai ügyvitelre, a joggyakorlatra vonatkozó elvi rendelkezések sem, mint például a táblai ülésrendnek, válóperes eljárásnak, váltótörvényszéki illetékességnek a szabályozása vagy a halálbüntetésre, a jogszolgáltatás menetének gyorsítására, az ügyvédek számának csökkentésére vonatkozó személynöki javaslatok és vélemények. Sok irat utal egyes perekre. Ilyen ügyekben a személynök olykor tájékoztatást kér, vagy maga is ad, előterjesztéseket tesz a nádornak, az uralkodónak. Természetesen ezek között az iratok között is találhatók olyanok, melyek közvetlenül kapcsolódnak a kor politikai történetéhez. Például ilyen a levéltáros jelentése a személynök utasítására arról, hogy milyen intézkedések történtek annak idején az úgynevezett fiscalis perekben elítélt személyek, mint Martinovics és társai, Zsarnóczy, Mikola kivégzésével kapcsolatban, ilyen továbbá a jelentés az erdőbényei zavargások miatt Zemplén vármegye törvényszéke előtt indult bűnperről, intézkedés a Pest megyei kolerazendülés tettesei ellen hozott vármegyei ítélet súlyosbítása végett, udvari rendelkezés, hogy egy vármegyei tisztújítással kapcsolatban indult büntető perben a személynök a kir. tábla ítéletét kihirdetés előtt Bécsbe terjessze fel. Külön kiemeljük még azokat az iratokat, melyek a magyar nyelvnek a bírósági kiadványokban való alkalmazására vonatkozó tárgyalásokat tartalmazzák. A tábla-elnöki iratok további más része már a szokványos tárgykörű: perek elintézésének sürgetése, soronkívüliség engedélyezése, halasztási kérelmek, peres felek békés egyezségének előmozdítása, ügyvédi vizsgákkal kapcsolatos beadványok elintézése. Az iratok sok esetben a királyi táblai Rescripta O 12 állagának irataihoz hasonlók, a személynöki vagy a kúriai levéltárba történt elhelyezésük inkább esetlegességnek, mint tervszerű beosztás eredményének látszik. A személynök többi funkciójával kapcsolatos iratok tárgya a fentebbi példáknál általában érdektelenebb és ezért erre külön nem utalunk. Mint országos nagybíró, bírói parancsok kiállítására vonatkozó kérelmeket kap, parancsokat állít ki vagy felold, előtte hiteleshelyi jellegű cselekmények (jogügyletek) történnek. Személynökszéki elnöksége révén ilyen perekben el is jár, az állagban ilyen peres-iratok találhatók is. Mint a feudális magyar jog első szaktekintélye, felülvizsgálja és véleményezi a hozzá benyújtott készülő jogi munkákat, mint például Kassics műveit, a Perger-féle magyar nyelvű Tripártitumkiadást. Mint Pest vármegye főispáni helytartója, intézkedik különféle ügyekben vagy maga is utasítást kap felsőbb helyről, például hátralékos és esedékes adó behajtására, összeírás tárgyában. Az állag fentiekben vázolt eltérő tartalmú iratai tárgyilag egészen rendszertelenül, még időrend szempontjából is csak lazán és bizonytalanul sorolódtak egymás mellé. Ez a sorolás többször újra kezdődő, az évrendet csak, nagyjában követő