Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

A lajstromozatlan 5. csomó csaknem kizárólag Nagy Károlynak és más családtagoknak egymással és idegenekkel folytatott különféle tárgyú pereit, e perek dokumentumait foglalja magában. Közöttük találhatók Nagy Károly első — Fejér megye tiszti ügyésze által indított — hamisítási perének iratai is. Az egy-egy pert tartalmazó kötegek az illető ügy eredeti bírósági aktáját utánozzák: itt is megvan a perjegyzőkönyv, benne például Nagy Károly érvelése fogalmazatban, az ellenfélé és a bíróság bejegyzései másolatban, s megvannak a perhez becsatolt mellékletek is szintén másolatban. Az iratok között mellékletnek szánt, de be nem csatolt eredeti iratok is találhatók. Az egy-egy pert tartalmazó kötegek után egyes periratok s pertestüktől elszakadt mellékletek következnek. Végül a lefoglalt iratoknak a kúriai levéltárba való beszállítására, ottani megőrzésére s egyik családtag (1830. és 1841. évi) kiigénylési kísérletére vonatkozó kebelbéli akták sorakoznak e csomóban. A lajstromozott 1—4. csomók iratai fasciculus-numerus jelzetet kaptak s ezek szerint vannak elhelyezve. A fasciculusok szerinti tagolásnak sem tárgyi, sem időrendi alapja nincs. A numerusok a fasciculusok számozásától függetlenül az egész állagon végigfutnak, folyamatosan a fasciculusokon át. Az 5. csomó lajstromozatlan iratait jelzet nélkül, időrendben helyezték el. Az állag címe és törzsszáma a csomók minden iratára rá van pecsételve. A kutatás a lajstromozott iratokban a 6. rakszámú elenchus bő regesztáinak felhasználásával történhetik. A lajstromozatlan csomónak segédlete nincs. Irat meghatározásához — az állagon belül —, az 1—4. csomóknál a numerus, az 5. csomónál az irat megkülönböztetésére értelemszerűen alkalmas adatok (mint név, dátum) jelölendők meg. O 212. ZSARNÓCZY (ZSARNÓCZAY) JÁNOS ÜGYVÉD IRATAI 1785—1801 2 csomó 1—2. Iratok 1785—1801 2 csomó Ez az állag Zsarnóczy János kir. táblai jurátus, majd 1796-tól ügyvéd fennmaradt irataiból jött létre. Zsarnóczy, a magyar jakobinus mozgalom egyik késői szervezője, társaival éspedig Mikola István jurátussal és egy volt hadnaggyal együtt az akkori rendszerrel szembehelyezkedő titkos társaságot akart létrehozni. Több nyelven röpiratokat, gúnyverseket és egyéb izgató iratokat szerkesztettek a vallás, a királyság és a rendi társadalom intézményei ellen. Ezek nagy részét Mikola készítette, de Zsarnóczy is írt ilyen tárggyal, továbbá Mikola írásait fordította németre. Napóleon marengói diadala után — várva a franciák bevonulását Magyarországra —, a társaság cselekvésre szánva el magát 1800 augusztusában és szeptemberében izgató és gúnyiratokat függesztett ki Pest különböző terein, később zavarkeltés végett még gyújtogatással is próbálkoztak.