Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

1800. november 15-én Zsarnóczyt és Mikolát elfogták és a kir. fiscus vádat emelt ellenük hűtlenség címén. Zsarnóczy 1802. március 23-án börtönéből megszökött, de újra elfogták. A bécsi kormánykörök utasításai szerint megindult perben a kúria halálra ítélte Zsarnóczyt és Mikolát s 1802. június 14-én mindkettőjüket kivégezték. Az eljárás megindulásakor a hatóság lefoglalta a vádlottak iratait. Közülük a politikai tartalmú írásokat a per befejeződésekor, a kivégzések után elégették. Zsarnóczy és Mikola ügyéről a történeti adatokat Angyal Dávidnak a Századok 1916. évfolyamában a 433—443. oldalon közzétett „Magyar politikai perek a XIX. század első éveiben" című cikkéből vettük. Helyesbítenünk kellett itt e cikknek azt az adatát, hogy Zsarnóczyék iratait a hatóság teljes egészükben elégette, mert — mint az itt tárgyalt állag bizonyítja — az csak a politikai természetű irataikkal történt meg. Zsarnóczy egyéb iratai azonban fennmaradtak, részben a személynöki levéltár, részben a kúriai levéltár vegyes rendezetlen (Miscellanea) iratai között s rendezési munkák alkalmával előkerülve, belőlük az itt leltározott állag létesült. Ezek az iratok tehát Zsarnóczy hűtlenségi perével nem állnak összefüggésben, a nevezettnek magánéletével s jurátusi és ügyvédi működésével kapcsolatban keletkeztek. A fennmaradt iratok Zsarnóczy magánlevelei, reá és öccsére vonatkozó személyi dokumentumok, továbbá jurátusi ideje alatt végzett eljárásokból eredő hivatalos iratok, végül — s főleg — ügyvédi működése során keletkezett iratok. Az ügyvédi működése idején folyt levelezése az ügyfelekkel, azoktól peres és egyéb jogügyleteikkel kapcsolatban átvett különféle eredeti okmányok és másolatok, általa készített beadványok és más iratok fogalmazványai találhatók a csomókban. A fentiek szerint a 2 csomó többségében ugyanolyan iratokból áll, amilyenekből a kúriai levéltár Acta post advocatos (O 69) állaga felépült. Zsarnóczy irathagyatéka ezért nem is a személynöki levéltárban a felségsértési perek (O 73) állagához kapcsolva, hanem itt, a kúriai levéltárban az „Ügyvédek iratai" fondban külön állagként nyert elhelyezést. Zsarnóczy iratai a rendezés alkalmával évenkint kötegelve, napi dátumok szerint időrendbe soroltattak, kivéve a 2. csomó végére helyezett köteget, melyben keltezés nélküli iratok vannak rendezetlenül. Az iratokon jelzet nincs. Hozzájuk segédlet nem készült. Az iratok kutatás esetén kötegenkint nézhetők át. Irat meghatározásához, az állagon belül, az irat megkülönböztetésére értelemszerűen alkalmas adatok (mint az irat jellege, dátuma) közlendők. O 213. MÁRTON JÁNOS KIR. TÁBLAI ÍRNOK IRATAI XVII—XIX. század 1 csomó 1. Iratok XVII—XIX. század 1 csomó