Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

II. Az Országos Levéltár „O" szekciója: a bírósági levéltárak irategyüttesei

A Személynökí levéltár anyagából a személynöki vegyes iratok (O 74) rendezése volt a legsürgetó'bb feladat, mivel ebbe az állagba korábban idegen provenienciá­jú (kúriai, nádori és országbírói ítéló'mesteri) iratok is belekeveredtek. Ezeket meg­felelő' Őrzési helyükre reponáltuk. A továbbra is itt maradó vegyes iratokat is—tár­gyi vagy formai jegyek alapján — különféle rendszerbe (országgyűlési naplók, rendek, sz. kir. és bányavárosok gravamenei, postulatumai, informatiók, relatiók, seriesek, extractusok stb.) foglaltuk. Több kisebb-nagyobb rendezési munkán kívül az Acta sedis personalitiae c. állag (O 85) Miscellanea feliratú csomójából az ítéletfogalmazványokat (minutae sententiarum) és a perkivonat-fogalmazvá­nyokat (minutae extractuum) azonosítottuk és a megfelelő pertestekhez helyez­tük el. Nagyobb munkát jelentett a Tárnoki levéltár több állagának, illetve állagrészé­nek a rendezése. Itt elsősorban a teljesen rendezetlen állapotban volt Tárnokszéki vegyes iratok (O 104) reponálható részét kellett eredeti regisztraturájába vissza­helyezni. A munka során ennek többsége az Acta tevernicalia c. állagba (O 93), kisebb része pedig Végh Péter, Szent-Ivány Ferenc, Brunsvik József, Pálífy Fidél, Eötvös Ignác és Keglevich Gábor tárnokmesterek állagaiba került vissza. Ily módon a vegyes iratok mennyisége csupán egy csomóra zsugorodott, amiből a rendezés alkalmával néhány kis sorozatot alakítottunk ki. E levéltárból rendezésre szorult még az Acta tavernicalia c. állag (O 93) mind­három sorozata. Ez az állag ugyanis három sorozatban tartalmazza a II. József-féle Novus ordoig keletkezett tárnokszéki iratokat. Az a) sorozatnál a felsőbb rende­letekből, bírói parancsokból, a peres felek benyújtott folyamodványaiból, a tár­nokszéki delegátusok megbízóleveleiből stb. álló iratok megbomlott folyószámos rendjének helyreállítására került sor. A tárnoki széki perkivonatokat (extractus) és kisebb részben perkiadmányokat (processus expediti) tartalmazó b) sorozat ese­tében szintén az eredeti számsorrend visszaállítása történt meg. A c) sorozat „Prot. m." (Protocolli minutae) iratai azonban nemcsak jegyzőkönyv-fogalmazványokat tartalmaztak, hanem más jellegű iratokat is. így ez utóbbiakból még további há­rom alsorozatot képeztünk. Az 1724—1848, illetőleg az 1861—1869. években működött kerületi táblák ren­dezetlen vagy csak részben rendezett irategyüttesei is középszintű rendezés alá kerültek. így a Tiszán inneni (eperjesi) kerületi tábla tűzvészből kimentett ron­csainak a rendezésén kívül a legnagyobb feladatot a Dunán inneni (nagyszombati) kerületi tábla 28 folyóméterből álló, Sorozatba nem foglalt, vegyes rendezetlen iratok c. állagának (O 107) középszintű rendezése jelentette. E munka során 5,50 folyóméternyi irat a Polgári és csődperek c. állagban (O 106), 2 fm a Justitia Jo­sephina-kori iratok (O 108) között került elhelyezésre, 1 kis csomócska anyagot pedig a pozsonyi K. k. Landesgericht c. égett fondtöredékhez (O 158) osztottunk be. A rendezés során kötetek és füzetek kerültek át a tábla Vegyes könyvek c. álla­gába (O 219) is. A rendezetlen anyag 10,80 folyómétert kitevő részéből öt új irat­együttes (2 fond és 3 állag) kialakítására került sor. Ezek közül az Acta post advo­catos c. fond (O 198) érdemel említést, és mint érdekesség jöhet számításba az Acta octavalia et processus archi-episcopales c. új fond (O 199), amely a nagyszombati

Next

/
Thumbnails
Contents