Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

érvek, jogszabályok és a támasztható követelések összeállításai, a tényállásnak, a per lényegének s az ellenfél követeléseinek összefoglalása, az üggyel kapcsolatos legkülönfélébb beadványok vázlatai és fogalmazványai, az ügy szubsztrátumára vonatkozó aktíva-passzíva számítások. b) Levelezés a fél és ügyvédje, a fél és más érdekeltek, a fél vagy ügyvédje és különböző hatósági személyek között. c) A fél által ügyvédjére bízott vagy az utóbbi által beszerzett sokféle permelléklet, perbeli bizonyíték és egyéb dokumentum (eredeti, átírás, hiteles vagy egyszerű másolat). Ilyenek a legkülönfélébb fórumok által kiállított perkiadmányok és ítéletlevelek, perjegyzőkönyvek, kéziratos és nyomtatott kúriai perkivonatok. Találhatók még itt ügyvédvalló levelek, hatósági bizonyítványok, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, birtokösszeírások, hagyatéki és más vagyonleltárak. Nagy számban vannak magánjogi okiratok, mint végrendeletek, osztálylevelek, szerződések, egyezséglevelek, tiltakozások, számadások, költségjegyzékek, számlák, nyugták, váltók, kötelezvények. Egyéb ide osztott iratok még címeres levelek (ármálisok), anyakönyvi kivonatok, genealógiai táblák, iratjegyzékek, útlevelek s itt külön meg kell jegyeznünk, hogy az iratok között a szokott latin, magyar és német szövegeken kívül szlovák, szerb, francia nyelvűek is találhatók. (Megjegyezzük, hogy ebbe az állagba besorolt leszármazási táblákhoz külön mutató készült, de ezt a Genealógiáé II. O 59 állag mutatójával egyesítették.) Amilyen változatos az állag iratfajták szempontjából ugyanolyan változatos az ügyfelek személyét s az iratok tárgyát tekintve is. Az ügyfelek az egykorú magyar társadalom összetevői: legnagyobb számban van képviselve a főpapság és a főnemesség (köztük gyakran ismert nevű történeti, közéleti személyiségek, magas állású közhivatalnokok, katonatisztek), valamint a kisebb vagyonú nemesség. Nagy számban találhatók sz. kir. városok, oppidumok, sőt jobbágy-községek, céhek, egyes polgárok iratai is. Különös érdeklődésre tarthatnak számot azok az iratok, ahol az ügyfél különféle gyár (vas-, bőr-, posztó-, porcelán-, cukorgyár) vagy egyéb vállalat (vasút, kikötő, malom), vagy kereskedőtársaság, bank, ismert pénzember (mint Wodianer, Sina, Ullmann) vagy kulturális,.humanitárius intézmény (iskola, színház, kórház, rokkantház). Figyelmet érdemel, hogy külföldi cégekre és külföldi személyekre vonatkozó anyag is található az iratok között. A fenti iratok a legkülönbözőbb fórumokon indult s többnyire a kúriáig felvitt polgári perekkel és a legkülönbözőbb magánjogi ügyletekkel kapcsolatosak, de előfordul néhány hatalmaskodási ügyre és bűnperre vonatkozó irat is. Az állag anyagában különösen jelentősek a perkiadványok, vagyonleltárak, birtokösszeírások, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, az uradalmak és a jogi személyek iratai, melyekben a feudális társadalmi rend utolsó évszázadainak és felbomlási korszakának minden jelentős vonására található forrásanyag. Az anyag természetéből következik, hogy becses adatokat tartalmaz a helytörténeti kutatás számára is. Az állag iratai — mint arra már utaltunk — a kúriai levéltárban formálódtak összefüggő egységgé, mely a táblai ügyvédek hagyatékaként folyamatosan beérkezve, fokozatosan érte el a jelenlegi tekintélyes tömeget. Ez a körülmény az iratok