Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

II. Az Országos Levéltár „O" szekciója: a bírósági levéltárak irategyüttesei

mandátumkérők nevének betűrendjébe kerültek és ebben a sorrendben folyószámot kaptak. Hasonló szintű rendezésen esett át a Mandata compulsoria c. állag (O 6) is, amelynek eredeti, folyószámos rendjét kellett helyreállítani, a számozatlan mandátumok pedig napi dátum szerinti rendbe kerültek. Ilyen rendezési elvet alkalmaztunk a Repraesentationes c. állag (0 14) 1725—1785. évi iratainál is. A Correspondentiae officiosae (O 16) c. állag iratainak rendezésénél — segédkönyvek hiányában — a kir. táblai jegyzőkönyvek mutatóinak váltakozó rendszerét (napi dátum, törvényszakok s azokon belül ülések számsorrendje, évente kezdődő, törvényszakokon átfutó ülésszámok) követtük, ami szintén a darabszintnek felel meg. A Correspondentiae c. állagnak (O 17), amely a kúria, illetőleg (a Bach-korszakban) a pesti Oberlandesgericht alá rendelt segédhivatalok — iktató, kiadó, levéltár — egymással és más (főleg felsőbb) szervekkel folytatott levelezési anyagát tartalmazza, eredeti, folyószámozás szerinti megbomlott rendje került helyreállításra. Korábban ugyancsak teljesen felbomlott a Processus compromissionales et acta negotii Rudnyánszkyanorum c. állag (O 19) numerikus rendje is, s így azt szintén rendezni kellett eredeti rendszerének megfelelően. A jelzet nélküli fellebbezett perek (O 26), amelyek a Justitia Josephina időszakának végén a kúrián kezeletlenül maradtak, korábban a felterjesztő törvényhatóságok szerint csoportosítva, de csak nagyjából voltak rendezve. Az 1961. évi rendezés alkalmával ezek az iratok ugyancsak a törvényhatóságok szerint, de azokon belül a felperesek nevének betűrendjébe kerültek. A perkivonatok fogalmazványainak (O 30) rendezése perfajtánként (polgári, büntető, váló) elkülönítve, és azokon belül szintén a felperesek (a büntető pereknél a vádlottak) nevének betűrendje szerint alakult. A Processus expediti c. állagnál (O 36) szintén ezt a rendezési elvet alkalmaztuk. A kúriai levéltár anyagának rendezési munkái közül a Miscellanea c. állag (O 57) 17—19. században keletkezett, mindenfajta rend nélkül tárolt iratainak a rendezése jelentette a legnehezebb és legidó'igényesebb feladatot. E heterogén öszszetételű anyag egy része a kúriai levéltár, illetőleg más bírósági levéltárak állagaiban került reponálásra, az anyag másik részéből pedig kis két önálló fondot (O 213, 214) hoztunk létre. Ez utóbbit azonban (Kaba község úrbéri peres iratai) átadtuk az iratok Őrzésére illetékes Hajdú-Bihar megyei Levéltárnak. Ily módon sikerült a továbbra is miscellaneaként kezelendő, máshová be nem osztható iratok mennyiségét a minimumra csökkenteni, de ezekből is létrehoztunk az egyfajta iratok összevonásából adódó különféle sorozatokat (pl. Testimoniales, Libelli actionales, Series causarum, Extractus causarum stb.), amelyekhez az áttekintést megkönnyítő jegyzék is készült. A sorozatokon belül az anyag további (darabszintű) rendezését a különféle lehetőségek (betűrend, időrend) szabták meg. Végül a kúriai levéltár irategyütteseiből rendezés alá kerültek még a kúriai aktanyilvántartó-könyvek (O 49), a kúriai számadáskönyvek (O 50) és segédkönyvek (O 51), a kúriai alapítványok és a kúriális pénztár iratai (O 55), valamint vásárhelyi Nagy Károly volt pesti ügyvéd 1808-ban elkobzott irataiból az ide beszállított rész.