Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

Bevezetés

A Gyulafehérvári Káptalan Levéltáráról és a Kolozsmonostori Konvent Levéltáráról már szó esett. Az 1691 utáni kormányhatóságok közül első helyen a Guberniumot kell említenünk. A Gubernium Transylvanicum levéltára öt nagyobb részre tagolódik. Az első az elnöki fond. Külön kezelt iratai már az első Bánffy Györgynek maradtak; a nagy elnöki állag kezdete azonban 1787, a második Bánffy György hivatalátvétele. Emellett számos kisebb állag (titkos kezelésű iratok stb.) tartozik az elnöki fondba. A másodiknak törzsét az 1786 előtti egységes Guberniumnak, az 1786 és 1791 közti Gubernium in Politicis et Cameralibusnak és az 1791 utáni Gubernium in Politicisnek ülés jegyzőkönyvei, leveleskönyve és általános iratai alkotják. Az állagok nem tagolódnak a hatóság szervezeti változásai szerint; így Gubernium Transylvanicum (in Politicis) — Protocolla Sessionalia stb. névvel szoktuk őket jelölni, a névvel azt igyekezvén kifejezni, hogy nem kizárólag az 1791 utáni Gubernium in Politicis (erről a hatóságról ti. csak ettől az évtől kezdve lehet beszélni) iratairól van szó. Ez az irattömeg az Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltáraknak több mint egyharmadát teszi ki. Az általános iratokhoz kapcsolódnak (mellékletként, az egyéb fajta mellékletek között) az országos összeírások iratai. Külön csoportot képeznek a bizottságok iratai. A harmadik nagy rész a Gubernium in Judicialibus működésének termékeit tartalmazza: ülés jegyzőkönyveket, általános iratokat és mellékleteiket, az ún. Dictatura iratait, néhány más állagot s végül a Gubernium mellett működő ügyvédeknek a Gubernium in Judicialibus levéltárába került iratait. Külön fond az Országos Kancellária (Cancellaria Provinciális) anyaga. Az ötödik rész a Gubernium archívuma, az ún. Cista Diplomática. Az archívumba azok az iratok kerültek, amelyeknél bármilyen oknál fogva különleges őrzést tartottak szükségesnek. Külön levéltára van a Gubernium alá rendelt két országos hatóságnak, az országos főbiztosságnak és az országos főszámvevőségnek. Ennek nevében a „Provinciális" szó kettősen is „országos"-t jelent: részben a hatóság országos voltát jelöli, részben pedig elhatárolja a hatóságot a kamarai számvevőségtől (Exactoratus Cameralis). Az 1691 és 1848 közti kincstári hatóságok levéltára a következő nagy részekre bomlik: I. Irattári jellegű anyag: 1. Az egész időszak elnöki iratai. Az elnöki fond a kincstári hatóságnál is II. József uralkodásával kezdődik, 1795 előtti része azonban nagyon csekély. Bethlen József thesaurariusságától kezdve válik rendszeressé az elnöki kancellária munkája. 2. A Cameratica Commissio iratai. 3. Az 1691 és 1848 közti kincstári hatóságok ülés jegyzőkönyvei és általános iratai. 4. Liber regius-ok, Normaliák. 5. Különböző olyan állagok, amelyeket, bár nem az országos kincstári hatóságok működésének voltak a termékei, azok levéltárában helyeztek el. II. Az Erdélyi Fiscalis Levéltár. Ez a hatalmas gyűjtemény az erdélyi kincstári hatóságok archívuma. III. A Fiscalis Directoratus fondja.