Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

Az utóbbi alapján készült el az egy-egy törvényszakaszon tárgyalandó perek jegyzéke; maguk az iratok pedig egyelőre az irattárba kerültek. A törvényszakaszok a Guberniumnál is az országos törvénykezési gyakorlat szerint oszlottak meg. Hat ilyen periódus volt: 1. vízkereszt utáni első vasárnaptól húshagyó kedd előtti első vasárnapig; 2, húshagyó kedd utáni első vasárnaptól húsvét előtti második vasárnapig; 3. a húsvét utáni második vasárnaptól pünkösdig; 4. a pünkösd utáni első vasárnaptól Sarlós Boldogasszony napjáig; 5. Szent Istvánnaptól Szent Mihály-napig; 6. Szent Márton-naptól karácsony előtti első vasárnapig. Az 1783. július 16-i rescriptum sem követelte meg a Guberniumtól, hogy kizárólag a törvényszakok alatt tárgyaljon peres ügyeket; elsősorban mégis ezekre az időszakokra kellett a bírói tevékenységet koncentrálni. A Gubernium munkája egy-egy törvényszakasz előtt a perjegyzék (series causarum) összeállításával kezdődött. Ebbe foglalták a Guberniumhoz érkezett s a periódus alatt tárgyalandó ügyeket. A series két főcsoportra osztotta az ügyeket: fiscalis perekre és magánosok ügyeire. Az elsőnél a sürgősségi sorrend megállapítása a fiscalis directorra tartozott; ezért az előző törvényszakasz kezdetén írásban kellett bejelentenie az országos kancellárnak: mely ügyeket kíván tárgyaltatni a következő törvényszakaszon. A magánosok pereinek seriesbe foglalásánál a Gubernium a királyi tábla gyakorlatától eltérő módon járt el. Amaz ti. különbséget tett serialis és extraserialis perek közt. A Guberniumnál nem volt ilyen megoszlás; a pereket a hatósághoz érkezésük rendjében vették jegyzékbe, s ezt a rendet tartották meg a tárgyalásnál is. Kivételt csak olyan perek képezhettek, ahol a periculum in mora esete állt fenn. A seriesek készítését az országos kancellár irányította, ő állította össze (felbecsülvén az egy törvényszakaszon elintézhető perek számát) a persorjegyzéket, s ezt a gubernátor elé terjesztette. Az kiosztotta a pereket az egyes előadók közt, s a seriest előadatta a Gubernium ülésén; miután ott végleges alakot nyert, két héttel a folyó periódus vége előtt közzététette. A referens ezután kivonatot (extractus) készített a perből. (A fogalmazványt magának kellett készítenie, mert teljes felelősséggel tartozott érte.) Az extractus két részből állt: az első a jog időrendi levezetése, vagy ahol ténykérdésről volt szó, a tény leírása volt. Ezt részletesen, a transmissionalisban foglalt okmányokra hivatkozva kellett végezni, lehetőleg az illető dokumentum szó szerinti idézésével. A kivonatot el kellett látni a szükséges genealógiai táblázattal is. A kivonat második részét a per leírása képezte. A perbehívást, a levatát és a litis eontestatiót szó szerint, az allegatiót kivonatosan kellett felvenni az extractusba. Ezek után következett az alsóbb bíróság ítélete. A kivonatba sem az allegatiók ismertetésénél nem volt szabad olyan érveket felvenni, amelyek nem szerepeltek az alsóbb bíróság előtt, sem az újabban bemutatott okmányokra nem volt szabad kitérni benne. A peres fél ügyvédje a fellebbezés okait a transmissionalishoz csatoltatta, vagy a facti speciesszel együtt átadhatta a referensnek, esetleg más bíráknak is. A periódus megkezdésekor a pert proklamálták. Ez egy titkárra volt bízva (a titkárok törvényszakonként felváltva látták el ezt a feladatot). A titkár a periódus első három napján végeztette el a proclamatiót a Gubernium üléstermének bejárata előtt vagy a dictaturán. Feljegyezték a felek képviselőinek jelenlétét, s az irat visszakerült a referenshez. Ha a proclamatión egyik fél sem képviseltette magát, a pert törölték a törvényszakasz serieséből. Ha az ügy