Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

tárgyalására sor került, a többi guberniumi bírák gondoskodtak az extraetus lemásolásáról. Ezt az 1783. július 16-i rescriptum értelmében a bírák mellé beosztott tiszteletbeli cancellistáknak kellett végezniük; a leírás (annak érdekében, hogy valamennyi referens egyszerre hozzájuthasson a másolatokhoz) diktálásra történt. Az extractusok elkészítése (és lemásoltatása) után az előadóra hárult az ítéletterv kidolgozása. Hogy bírótársai is érdemben tudjanak hozzászólni az ügyhöz, rendelkezésükre kellett bocsátani a transmissionalist (ha két példány volt belőle, az egyiket; ha egy, akkor legalább a főtárgyalást megelőző nyolc napon kellett módjuknak lenni a tanulmányozásra). Külön meghatározta azonban a rescriptum, hogy a Gubernium előtt elzálogosított fiscalis jószágok tárgyában indult quindenalis productionalis pereket és a határjárások és oculata revisiók tárgyában tett kifogások megítéltetését nem extractusszal kell előadni, hanem (a gyorsabb tárgyalás érdekében) mindjárt a proclamatio és az allegatiók lezárta után fel kellett venni a Gubernium ülésében, és az allegatiók és a netalán benyújtott okmányok felolvasása mellett a legrövidebb úton döntést kellett hozni rájuk nézve. A referálás napját az elnök állapította meg. Ehhez a törvényszak kezdetét megelőző napon minden előadónak írásban kellett jelentenie neki, hogy mikorra tudja vállalni a per előadását. Ezeket a dátumokat bejegyezték a törvényszakasz seriesébe, és a periódus első napján közzétették. Az ülésen hozott határozat szolgált alapul az ítélet vagy az uralkodói döntés alá tartozó ügyekben a transmissionalis megfogalmazásához. A fogalmazványt titkárok készítették el, majd a Gubernium ülésén hagyták jóvá. Ezután került publikálásra, mégpedig mielőbb.

32 A Gubernium bírói hatásköre 1784-ben kibővült. Az egyesített Magyar—Erdélyi Udvari Kancellária 1784. április 24-i rendelete a Főkormányszék felülvizsgálati jogkörét a bányaperekre is kiterjesztette.

33 A Guberniumnak azokon az ülésein, amelyeken bányaperek megtárgyalására került sor, ettől kezdve a bányaés pénz verésügyi kincstartóság két tanácsosa is részt vett; egyikük töltötte be az ügy előadójának szerepét. Csak votum informativummal rendelkeztek; a thesaurarius pedig — hivatalból a Gubernium tanácsosa — nem vehetett részt az ilyen üléseken (minthogy ő volt az elsőfokú fellebbviteli hatóság elnöke). A Gubernium egyben felügyeleti jogot nyert a bányabíráskodás egész szervezete fölött.

34 A közigazgatás terén igen jelentős volt a törvényhatóságok területi beosztásának gyökeres megváltoztatása. Az első lépés ebben az irányban az 1783. november 26-i rescriptum volt: ez az országnak „nullo habito nationum aut consuetudinum respectu" tíz megyére való felosztását rendelte el.

35 A végleges felosztás 1784. július 3-án született meg: a tíz megye helyett tizenegy alakult.

35 Időben a közigazgatási beosztás átalakításával majdnem párhuzamosan került sor a Gubernium ügyintézésének első nagy Józsefi reformjára. A kezdetet az Erdélyi Udvari Kancellária 1784. február 14-i rendelete jelentette. A decretum mellékleteként megküldték a Guberniumnak a Kancellárián bevezetett ügyintézési szabályzatot („Agendorum norma"), azzal az utasítással, hogy annál s alárendeltjeinél is bevezetendő. A rendelet amellett felterjesztést követelt a Guberniumtól az iránt is: miképpen csökkenthető a közte és egyrészt a Kancellária, másrészt alárendeltjei közti hivatali levelezés. A Gubernium ez év május 19-én terjedelmes felségelőterjesztésben tette meg észrevételeit és javaslatait.

37 A válasz —• egyben az első ügyintézési reform lezárása — az 1784. július 24-i rescriptum volt. 11 Erdélyi kormányhatósági levéltárak 161