Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

ELSŐ RÉSZ Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (B szekció)

kat illetően ezek legnagyobbrészt az 1841—1843-i országgyűlés nyelvtörvényével kapcsolatosak (vagy általában illetik a nyelvtörvény ügyét, vagy a szász törvény­hatóságoknak nem egymás közt használt hivatalos nyelvének kérdésére vonat­koznak). A Fasc. II. tartalmát az 1846—1847-i országgyűlést illető elnöki felter­jesztések teszik; ezekből Jósika Sámuel az országgyűlés királyi biztosának, Puchnernek jelentéseit továbbította az uralkodóhoz (az országgyűlés nagyobb — választások, az országgyűlés megnyitása, elnapolása stb. — vagy napi esemé­nyeiről). Az anyag harmadik része vegyes. Két kabinetiratból (az armalisták és egyházi nemesek adózását illetően), egy királyi kéziratból (személyi kérés kap­csán), Estei Ferdinánd erdélyi királyi biztos egy felségelőterjesztéséből (székely határőrök és provincialisták közti örökösödési ügyek) és Jósika János mint az 1841—1843-i országgyűlés királyi biztosa egy felterjesztéséből (nemesítési kére­lem tárgyában) áll. A három csoport a csomóban is elkülönül egymástól; a két fasciculus anyaga együtt található (az egyes fasciculusokon belül év- és számrendben fekszenek az iratok), a vegyes iratok a két rendezett rész közé ékelődnek. Segédkönyv nincs az iratokhoz (a két fasciculus élén egyszerű iratjegyzék tünteti fel a bennük foglaltakat). Kutatásuk darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag nevét s ismétlődő kutatás esetén a darab közelebbi megjelölését (fasciculus-, év- és iktató­szám) kell feltüntetni. A Commissio Studiorum iratai B 57. PBOTOCOLLA COMMISSIONIS STUDIORUM 1816-1831 3 kötet 1—3. 3 kötet Ez az állag az Erdélyi Udvari Kancellária tanügyi bizottságának vagy osztá­lyának (Commissio Studiorum, K. siebenbürgische Hofkanzlei in Studienangele­genheiten) iktatókönyveit tartalmazza a jelzett időszakból. A szerv megalakulá­sának előzményei 1808-ig mennek vissza: a Studienhofkommission létrehozásáig. Az új hatóság 1808. június 25-én kezdte meg működését. L. erre nézve Ugarte cseh—osztrák főkancellár 1808. június 20-i jegyzékét az Erdélyi Udvari Kancel­láriához (B 2. 1808 : 1564). A Studienhofkommission életre hívását 1808-ban még csak tudomásulvétel végett közölték a Kancelláriával; évek kellettek hozzá, hogy az erdélyi tanulmányi ügyek legfelső irányításának kérdése újból napi­rendre kerüljön, s I. Ferenc Handbilletben szólítsa fel az Erdélyi Udvari Kancel­láriát: lépjen érintkezésbe Ugarte állam- és konferenciaminiszterrel, három hónapon belül terjessze fel az erdélyi tanulmányi ügyeknek a Studienhofkom­mission alá rendelését illető tárgyalás jegyzőkönyvét. A Kancellária 1814. már­cius 4-én felségelőterjesztésben tárta álláspontját az uralkodó elé. A kérdés előtörténetének (a II. József-kori tanulmányi igazgatás) ismertetése után tért rá ellenvetéseire a Studienhofkommission hatáskörének ilyen kiterjesztésével szem­ben. Erdélyben — írta — az iskolák felügyelete, igazgatása, tanulmányi irányí­tása ismeretes módon az iskolák curatorainak és professzorainak feladata; ezek 7 Erdélyi kormányhatósági levéltárak 97

Next

/
Thumbnails
Contents