Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

ELSŐ RÉSZ Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (B szekció)

felett a consistoriumok, a Commissio in Ecclesiasticis és végül maga a Gubernium gyakorol felügyeletet az iskolaügyre. Ez ügykörnek a korábbi királyi biztosítás ellenére újra udvari bizottság alá rendelése visszatetszést szülne az országban, s bizalmatlanságot keltene, ha a korábban erdélyi tanácsosok által az Erdélyi Udvari Kancellária plénumán tárgyalt ügyeket a bizottság egy referendariusának ítéletére bíznák. Hatékonyabb, biztonságosabb és törvényesebb volna ezért a bizottságot arra utasítani, hogy adja az Erdélyi Udvari Kancellária tudtára rendelkezéseit; az majd gondoskodni fog ezek lehető bevezetéséről Erdélyben, s felségelőterjesztésekben számol majd be az eredményről. (Az Erdélyi Udvari Kancellária felségelőterjesztését 1. B 2. 1816 : 1979. Az 1816. július 18-i resolutio: „Superatur per Manuales meas de hodierna die".) A kérdést az 1816. július 18-i királyi kézirat rendezte. Formailag nem rendelték az erdélyi tanulmányi ügyeket a Studienhofkommission alá; az Erdélyi Udvari Kancellárián belül jött létre tanulmányi osztály vagy bizottság (az első bekezdésben említett néven), a kancellár elnökletével; két erdélyi udvari kancelláriai tanácsost osztottak be mellé; a szervnek azonban tagja lett a Studienhofkommission valamennyi tanácsosa is — s minthogy ez hét személyt jelentett, vitás kérdésekben eleve a Hofkommission álláspontjának érvényesülésére lehetett számítani. Az osztály activitasa egyébként a Kancelláriáéval egyezett; Gestions-Protocolljait az uralkodóhoz volt köteles terjeszteni, az erdélyi tanulmányi ügyeket illető időszakos Hauptrevisionjai során megállapítottakat, valamint a hatáskörét túllépő ügyeket szintén. Kiadmányait a kancellár vagy helyettese s az egyik beosztott erdélyi udvari kancelláriai tanácsos írta alá. (A kéziratot 1. B 2. 1816 : 1880. A Studienhofkommission tanácsosaira uo. 1816 : 3348.) A bizottság működése során keletkezett anyag nem túlságosan sokrétű. A Studienhofkommissionnal kapcsolatos anyag annak személyi változásairól számol be; az udvari bizottság megküldte a Kancelláriának a tanulmányi ügyeket illető normatív rendelkezéseket is. A Kancellária bizottsága a királyhoz terjesztette fel jegyzőkönyveit, s tőle nyert ezekre resolutiókat. A hivatali levelezés legnagyobb részét azonban a Guberniummal való érintkezés tette. A Főkormányszék felterjesztette Commissio in objectis Litterariisának jegyzőkönyveit; általános jelentéseket tett az erdélyi iskolahálózat állapotáról, a tanulmányi eredményekről, az ösztöndíjas helyek betöltéséről. Más iratok tárgya a tanszemélyzet illetményügyei, iskolák szervezése, építkezései, felszerelésük ügye. Különös súllyal szerepelnek a kolozsvári akadémia ügyei: állások betöltése, a tanulmányi rend, a könyvtár ügyei, botanikus kertjének létrehozása stb. Megemlítendők még a kolozsmonostori uradalom ide került ügyei is. (Ezek mellett természetesen más hatóságokkal s egyes személyekkel is kapcsolatban állott a bizottság, az egyedi ügyek számos fajtája is megfordult ügyintézésében.) A szervnek csak iktatókönyvei képeznek külön állagot. A nála tárgyalt iratokat ti. előbb az Erdélyi Udvari Kancellária általános iratai közt iktatták, s a bennük tárgyalt ügyek elintézése után a levéltár Acta Generalia állagában nyertek elhelyezést. Az iktatókönyv rovatai: iktatószám (itt a bizottságnál nyert számot az általános iktatásban nyerttel törve találjuk), az irat kelte, praesentatuma, referensének neve, tárgyának kivonata (a királyi kéziratokat és döntéseket teljes egészükben bemásolták a protocollumba), a tárgyalás kelte, az elintézés (több-kevesebb részletességgel), az expediturára vagy registraturára adás napja.