Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

kozó iratanyag: adóügyi összeállítások, hivatali levelezés e tárgyban, s ugyanilyen jellegű iratanyag a katonaság tartására nézve. Van a bizottság anyagának kevés katonai vonatkozású darabja is: Rabutin jelentése a Consilium Bellicumhoz (másolatban), kimutatás az Erdély-határszéli rác határőrségről és néhány egyéb, katonai ügyeket tárgyaló irat. Meg említendők még az Erdély állami berendezkedését általában érintő iratok is. Két egyedi ügynek is van nagyobb anyaga az állagban. Az első a Nagyszegi Gábor vezetésével lefolyt unióellenes megmozdulás: erre nézve káptalani kiadványt, felterjesztéseket, az ügyben elsősorban Rabutin-nel folytatott hivatali levelezést találunk. A másik Balogh Ferenc generalis perceptor liquidatiója, amelynek viszonylag jelentős anyaga maradt fenn. A fentebb említett sóvári anyag egy része (Sedlmayr bányaigazgató 1703-i jelentései) értékes forrása a Rákóczi-szabadságharc kezdeti szakaszának. Végül megemlítésre méltó még Teleki Mihály (Rákóczi erdélyi fiscalis administratora és főarendatora) egy kiadványának és Csáky László kuruc generális egy pátensének másolata. Az iratanyag jó része (elsősorban az udvar és a biztosok hivatali levelezése, de más természetű iratanyag is) nem egy tárgyat foglal magában, hanem az ismertetett tárgykörökben foglaltak és egyéb kincstári ügyek legkülönbözőbb összetételű csoportjait. Az állag végére ismeretlen úton került egy 1771-i thesaurariatusi ülés jegyzőkönyvének töredéke. Az anyag jó része hivatali levelezés: részben eredeti rendeletek, átiratok, levelek stb., ill. a Commissio fogalmazványai, részben ezek másolatai. Ez azonban még nem ügyirat jellegű: a bizottsághoz érkezett irat és a választ tartalmazó elintézésfogalmazvány legfeljebb ha véletlenül került együvé. Másolatanyaga részben úgy készült, hogy a bizottság felterjesztéseit stb. egyvégtében másolták be füzetekbe. Számos teljes másolati példány, ill. kivonat maradt a biztosok számára adott instructiókból, továbbá az egyes alsóbb kincstári hatóságok utasításaiból. Jelentős részét teszik az anyagnak kimutatások. Ezek mellett az iratfajták mellett még akad az iratban memorandum jellegű tervezet, nyugta, pátens stb. Az iratanyag már kialakulása idején bizonyos tagolódást nyert. A csoportosítás szempontjai (mint Apor thesaurarius levéltárának ismertetett leltára tanúskodik róla: a kor szokásának megfelelően) egymást keresztező formai és tárgyi szempontok voltak; így pl. az első csoport címe: Prothocolle, Berichte und Hof Instructionen. Az anyagban iratjegyzékek és utasítások mellett többféle tárgyat felölelő jelentéseket stb. találunk; olyan tárgyúakat, amelyekből aztán — pl. a harmincadügyiekből — külön tárgycsoport alakult. Instructiók is maradtak fenn tárgyi csoportokban. S az udvarhoz küldött jelentések az első csoport mellett még nem egy nem tárgyi jellegű csoportban is szerepelnek. Egy-egy tárgykörbe tartozó iratokat is több csoportba tagoltak szét, az országgyűlésieket pl. háromba (az első az 1701-i gyulafehérvári országgyűlés iratanyaga, a második címe: „Sibenbürgische Land-tags Handlungen", a harmadiké: „Sibenbürgische Land-tags Nothdurften"), a sóügyieket kettőbe. A csoportosítást nem is vitték következetesen keresztül; még ott sem, ahol a két szempont kereszteződése nem jelentett volna akadályt. Segédkönyv nem készült az iratokhoz. így az állag kutatása csak a kötet átforgatásával történhet. A kutatónak némi támpontot nyújt munkájában az anyag tagolódása. A kérőlapon az állag nevét kell feltüntetni.