Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

Mike-féle tizedügyi gyűjteményhez áll rendelkezésre (jegyzékek); az állag többi részei darabonkénti átnézéssel, ill. átforgatással kutathatók. A kérőlapon az állag nevét és a szükséges iratok közelebbi megjelölését kell feltüntetni. F 147. Directio Aedílis (1773-) 1788-1848 47 csomó, 31 kötet 1—43. Ügyiratok 1778—1848 43 csomó 44—47. Tárgyi csoportosítású iratok 1775—1836 4 csomó 55—69. Iktató- és mutató-, ill. iktatókönyvek 1788—1849 15 kötet 70—77. Mutatókönyvek 1819—1849 8 kötet 48—54. Iratmásolati könyvek (Berichts-Protocollok) 1789—1817 7 kötet 78. A vöröstoronyi veszteglőintézet tervrajzai 1842 1 kötet A Directio Aedilis 1788-ban jött létre. Országos hatóság jellegű volt; közvetlenül a Gubernium alá tartozott. Feladata az erdélyi középítkezések ügyeinek irányítása volt. Ezek az ügyek több csoportra oszthatók. Egy ilyen csoportot a közigazgatási hatóságok építkezései alkotnak. A megyék székházépítési, börtönépítési ügyeit az igazgatóság vizsgálta felül. Hatáskörébe tartoztak a városi építkezések is, továbbá a városi köztisztasági ügyek. További csoportot alkottak a római katolikus egyházi építkezések, templomok, iskolák építésének ügyei. Az igazgatóság intézte a kincstári építkezések ügyeit is: a kincstári igazgatási hatóságok székházépítéseiét, a veszteglőintézetek építkezéseiét, a kincstári birtokokon történt építkezések ügyeit. Külön csoportot alkottak az építési igazgatóság által intézett ügyek közt a szárazföldi közlekedéssel kapcsolatos ügyek. A nagyobb, országos fontosságú utak építkezései felett szintén az igazgatóság gyakorolt felügyeletet. Az útépítési ügyek közt különös súllyal bírtak azok, amelyeknek kincstári vagy katonai szempontból nagy jelentőségük volt (sóutak, stratégiai fontosságú utak — az Erdélyt Bukovinával összekötő út — építése). A hídépítési ügyek is az igazgatóság hatáskörébe tartoztak. A közlekedési ügyek csoportjába tartoztak a postaszolgálattal kapcsolatos építkezések: postaházak építései stb. Az igazgatóság hatáskörébe tartoztak a katonai szállások (kaszárnyák, őrtanyák stb.) és a katonaság számára szükséges gazdasági épületek (istállók stb.) építkezési ügyei is. Külön nagy csoportot alkotnak az igazgatóság által intézett ügyek sorában a vízügyek. Az igazgatóság gondoskodott a folyók szabályozásáról; foglalkozott hajózhatóvá tételükkel (pl. az Olt). Fontos teendője volt az árvízvédelem. Hatáskörébe tartoztak a mocsarak kiszárításának, termőföldül felhasználásának ügyei. A hatóság élén director állt. Az igazgatóság működése 1848 végén szűnt meg. Más hatóságok iratanyagából az igazgatóság használatára kiemeltek 1788 előtti iratokat is. Az iratsorozatok közül a legnagyobb az ügyiratok sorozata. Ennek legkisebb egysége, az egyes ügyirat, a hatósághoz érkezett iratból és az elintézésfogalmazványból áll. (Gyakran csak az elintézés fogalmazványa maradt meg az iratban.) Ha egy ügyben több irat is érkezett a hatósághoz, azok mindegyikét külön iktatták, és saját iktatószámaik sorrendjében vannak elhelyezve. Az egyes évek iratai évrendben követik egymást.