Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
Az ügyiratok sorozata mellett néhány kisebb i}/ 2 —1 % csomónyi) iratsorozat is maradt az állagban. Van némi iktatatlan iratanyag (ebben a kolozs—élesdi sóés postaútépítés ügye dominál; mellette ott szerepelnek még vegyes útépítési, katonai szállás-, kincstári építkezési, vízépítési, Szamos-szabályozási, Olt-hajózási ügyek, a kolozsvári Nemzeti Színház építkezésének ügyei). Egy külön csomó anyaga zömmel Maros-szabályozási ügyek iratai (Aranyos—Maros-csatorna ügye, operatum a Maros szabályozásáról és hajózhatóvá tételéről, új hajótípus kipróbálása a folyón, fűrészmalom-, hajóépítkezési, hajótárolási, partvédelmi ügyek), kevés egyéb anyaggal (Olt-hajózási ügyek, kimutatás Erdély helységeiről). Egy csomó (1820—1836) tárgya a Maros kotrásának, partja tisztításának ügyei (számadások, munkakimutatások). Egy csomó tervrajzokat és térképeket tartalmaz a szamosújvári várbörtönről, a csíkgyimesi veszteglőintézetről, templomokról, plébániákról, hidakról, malmokról (itt található a kolozsmonostori papírmalom terve is), iskolákról, utakról, folyókról és tervezett vízépítkezésekről, katonai épületekről, sóbányákról. Egy csomó tárgya részben a Vöröstoronyiszoroson átvezető Carolina-út építkezése (rendelkezések, megkeresések e tárgyban az építési igazgatóhoz), részben Thallinger aedilis director 1815—1828-i vegyes tárgyú hivatali levelezése. Ezekben a sorozatokban évrendben található az anyag (a tervrajzok és térképek csomóját kivéve, amelyben nem teljesen következetes tárgyi rend érvényesül). Az iktatókönyvek általában a következőket adják meg: az érkezett irat guberniumi száma, iktatószáma, érkezésének kelte (az iktatókönyvek egy részénél az irat kelte is), az irat mellékleteinek száma (külön-külön megadva a mellékelt tervek, illetőleg iratok száma), az irat tárgya, az ügyben kelt határozat (az iktatókönyvek egy részénél a kiadás kelte is), az elintézés mellékletei (szintén külön-külön megadva a mellékelt iratok, ill. tervek száma). Az 1788—1816. évi iktatókönyvek mutatót is tartalmaznak. Az egy-egy évből származó iktatókönyvi bejegyzések után találhatók a mutatókönyvi bejegyzések. A mutatókönyvek betűsorosak. Gyakran csak a címszót és az iktatószámot, másutt az irat tárgyának rövid kivonatát is közlik. Az iratmásolati könyvek az igazgatóság kiadványainak teljes szövegét közlik (a címzés, záróformulák, keltezés kivételével). A bejegyzések kelte teljesen alkalomszerű, nem felel meg az igazgatóság iratai számrendjének. A kutatás a mutatókönyvek alapján kell hogy történjék. A kérőlapon a fond nevét, év- és iktatószámát kell feltüntetni. Az ismertetett tárgyi csomókban való kutatás darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon ilyen esetben a fond és a sorozat nevét (és lehetőleg a szükséges anyagrész közelebbi megjelölését) kell feltüntetni. Ha a kutató az iratmásolati könyveket akarja használni, a megfelelő évi kötetet kell kérnie. F 521. Kiadóhivatal (Expeditura Gubernialis) 1760-1848 6 csomó 1—6. 6 csomó Ez a fond a Gubernium Transylvanicum kiadóhivatalának (Expeditura) megmaradt iratait tartalmazza. Az anyag két részre oszlik: iratokra és feljegyzési könyvekre. Az iratanyag tárgyilag (természeténél fogva) eléggé szűk körű: a
