Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

f) KIRÁLYI BIZTOSI IRATOK 1863-1864 157. 1 csomó Ez a sorozat az országgyűlés királyi biztosának iratait tartalmazza. A királyi biztos tisztét Ludwig Folliot-Crenneville töltötte be. Ez némileg eltérést jelentett az 1848 előtti gyakorlattól, amelynél a királyi biztosi tisztet a főhadiparancsnok töltötte be; Folliot-Crenneville ti. katonai funkciója mellett a Főkormányszék elnöki tisztét is betöltötte. ( így az a helyzet állt elő, hogy a Főkormányszék vezetője, a korábbi gyakorlattól eltérően, nem lehetett tagja az országgyűlésnek, s nem is elnökölhetett annak egyes fontosabb ülésein.) A királyi biztos feladatköre lényegében a korábbi maradt: képviselte az uralkodót az országgyűlésen, annak tárgyalásaiba azonban érdemben csak kevéssé folyt be. Még az országgyűlés előtt megkapta az Erdélyi Udvari Kancelláriától a regalisták névsorát, a propositiókat, az országgyűlés megnyitására vonatkozó útmutatásokat, majd a gyűlés ügymenete részletkérdéseinek szabályozására vonatkozó rendelkezéseket, utasításokat az országgyűlés elnapolása s munkája újrafelvétele, tárgy napirendre vétele vagy nem vétele ügyében. Saját hatáskörében intézkedett országgyűlési bizottság működésének megszüntetése, ill. (az országgyűlés elnökének javaslata alapján) bizottság kiküldése iránt. Hozzá kerültek olyan, az országgyűlés tagjait illető ügyek, mint regalis megvonása, a gyűlésről távolmaradók nyilatkozatai, szabadság kérése, késedelmes megjelenés miatti mentség, birodalmi tanácsi meghívó visszaküldése, átvételének igazolása, mentség a tanácsba fel nem menetel miatt, panasz a székely natiónak a birodalmi tanács összetételének kialakításánál figyelembe nem vétele miatt, napidíj-sérelem ügye. Feladatkörének jó része azonban postázó szerep volt: az Erdélyi Udvari Kancellária rajta keresztül juttatta el az országgyűléshez a királyi leiratokat, törvényjavaslat-tervezeteket, a gyűlés neki adta át a királyhoz felterjesztés végett feliratait s a megerősítendő, ill. szentesítendő törvénycikkeket, s rajta keresztül kapta meg az utóbbiakat, megerősítve és szentesítve. Az iratanyag ügyirat jellegű; egysége az egyes ügyirat. Az egy tárgyra vonatkozó ügyiratokat nem kapcsolták össze. Segédkönyvül iktató- és mutatókönyvek szolgálnak az anyaghoz. Az előbbiek az irat számát, praesentatumát, saját számát és keltét, tárgyát, elintézésének keltét és az elintézést tartalmazzák. 1864-ben, a királyi biztos szabadságideje alatt, külön iktató könyvet vezettek; ennek adatait azonban bevezették a rendes iktatókönyvbe is. A mutatókönyv betűsoros; a két év adatait együtt közli, csak a betűkön belül különválasztva. 1864-ből csak az első néhány számot indikálták. Mind az iktató-, mind a mutatókönyvek a csomóban vannak elhelyezve. A kutatás e segédkönyvek alapján történhet. A kérőlapon az állag nevét, az év- és iktatószámot kell feltüntetni. : g) ELNÖKI IRATOK 1863-1865 158-160. 3 csomó Az országgyűlés elnöki tisztét Groisz Gusztáv főkormányszéki tanácsos (Kolozsvár 1848-i rossz emlékű főbírája) töltötte be (előbb ideiglenesen, majd a választást követő királyi megerősítés folyam anyaképpen; a választásnál, amely itt is több személy jelölésével történt, épphogy bekerült a jelöltek közé). Az elnök