Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

sokfelé ágazó teendői közül elsőnek az országgyűlés konstituálásával kapcsolatosakat említsük. Az elnök megkapta a regalisták névsoráts a királyi hivatalosok összetételében változtatásokat eszközlő rendelkezéseket (törlés a regalisták sorából, új királyi hivatalosok kinevezése). Sokkal több gondot okozott a követi kar. A megválasztott magyar követek (ideértve a székelyeket is) bojkottálták a Landtagot, felszólításra sem voltak hajlandók elfoglalni helyüket a gyűlésen, s mikor e helyekre új választásokat rendeltek el, az új követek ismét nem jelentek meg Szebenben. Az elnökséghez érkeztek ezzel kapcsolatban a törvényhatóságok jelentései (a meghívó kézbesítéséről adott vevénnyel), a követek nyilatkozatai, az új választások jegyzőkönyvei (s ezt követően ismét a törvényhatóságok jelentése, a követek deklarációi). Számos választási petíció is érkezett az elnökséghez; kettős jogon (regalisszal és követként) való részvétel ügye is okozott gondot. Az elnökhöz kerültek az országgyűlési tagok szabadságos eltávozási kérelmei, távollétük igazolásai. A gyűlés egyes osztályai, bizottságai elnökeinek, alelnökeinek, titkárainak, jegyzőinek megválasztásáról is neki tettek jelentést. Az országgyűlés működésével kapcsolatban az elnök legfontosabb (egészében véve is messze legtöbb hivatali levelezést igénylő) ülésen kívüli teendője a rendszeres, sürgönyileg történő jelentéstétel az ülésekről Nádasdy erdélyi udvari kancellárnak, majd Reichensteinnek, a Kancellária alelnökének. Külön jelentéseket tett a kancellárnak vagy alkancellárnak az országgyűlés fontosabb eseményeiről (elnök, alelnök választása, válaszfelirat tervének elkészülte, törvényjavaslatok vitájának állása, újonnan választott követek magatartása, a birodalmi tanácsba történt választások). Hivatali levelezésben állt a királyi biztossal (aki — az ünnepélyes aktusokat kivéve—rajta keresztül érintkezett az országgyűléssel). Az országgyűlés bizottságai tőle kértek adatokat munkájukhoz, hozzá terjesztették fel a megvitatott törvényjavaslatokat, jelentéseiket indítványok tárgyalásáról. Külön csoportot képeznek az elnök elé került ügyek közt az indítványok, kérvények, interpellációk. Indítványok történtek út- és vasútépítésre, mezőgazdasági és ipariskolák létesítésére, országos gazdasági kiállítás tartására, a kocsma jog szabályozására, az országos gazdasági stb. pénzalapok, országgyűlési szállások, követek útiköltségei ügyében. Szélesebb a kérelmek skálája: helységek kérelmezik önálló belkormányzatuk, bíráskodási hatáskörük megtartását, községi törvény hozatalát, az új közigazgatási területi beosztás létrehozása során valamely új kerülethez csatolásukat, önálló követválasztási jogot, út- és hídvám megszüntetését, a hadkiegészítési törvény módosítását, újoncozásnál a nemzetiségi arányok figyelembevételét, gyógyszertár felállítását, a regális-ügy szabályozását; székely huszár határőrök a székely huszárló-pénzalaphoz befizetett összegek visszafizetését követelik. A revindikált havasok ügye is megfordult itt. Magánkérések is érkeztek az országgyűlés elnökéhez (bírói ítélet megsemmisítése stb.). Külön említendők az úrbéri panaszok, kérelmek: erdő- és legelőelkülönzési ügyek, elvett úrbéri földek, erdők visszakövetelése, 1848 előtti faizási jog meghagyásának kérése, zsellérek követelése a robot megszüntetése iránt, az a megismétlődő kérés, hogy az 1854-i úrbéri pátens törvénnyel való módosításáig hagyják függőben a folyó úrbéri pereket; volt úrbéresek földbirtokos ellen nyújtottak be panaszt. Az interpellációk tárgya szolgabírónak községi választás ügyébe való illetéktelen beavatkozása, út- és vasútépítés, folyórendészet, selyemhernyótenyésztés, szász törvényhatósági tiszt-