Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

cselédrendtartásét, a halászat, vadászat ügyéét, Ballá Mihály a kormányhatóságokét, Kemény Domokos az unióét és a törvényhatósági felosztásét, Ugrón István az országgyűlés rendjéét, a sajtószabadság ügyéét és egyes városok sérelmeiét, Szabó József a közbiztonságét, K. Horváth János az újoncozásét, a magyar nemzeti gyűlését és a szász levéltárakból visszaszerzendő oklevelekét, Szombatfalvi József a közpénzek kezeléséét, az ínségmagtárakét, a külföldi örökösödésót, a román fejedelemségekben agentiákét, Schreiber Simon az egészségügyét és a telepítésügyét, Regius János a mértékekét, tűzrendészetét, a jus detractusét, a limitatióét, a cigány- és koldusügyét (akadályoztatása miatt felmentését kérte a munka alól), Csorba György a népszámlálásét, színházrendészetét, a sáskairtásét és alamizsnaügyét, Demeter József a postaelőfogat-ügyét és Gyulafehérvárét (s Regius távolmaradása miatt a cigányügyét is). Két további helyi kérelem ügyét (amit pótlólag soroltak az osztály feladatai közé) Szabó József, Kemény Domokos és K. Horváth János kapta kidolgozásra. A bizottság működése, ülésjegyz őköny veinek tanúsága szerint, 1845 júliusáig tartott. Az osztály iratanyaga többrétű. Első része az ülésjegyzőkönyvek (ezekbe egyrészt az elfogadott munkálatok teljes szövegét is bevezették, másrészt Mikó hivatali levelezésének fogalmazványait is). Van itt némi hivatali levelezésanyag is (az osztály összetételének ügyei, meghívók ülésekre, napidíj ügyek, a tárgyalási rendet illető rendelkezések, adatközlések, jelentés felkérése). Jelentős az operatum- és törvényjavaslat-anyag (fogalmazványok, kéziratos és nyomtatott példányok) és a hozzácsatlakozó irományoké (feljegyzések a törvényhatóságok igazgatását, a tisztújítást, a tisztek teendőit illetően, tiszti utasításterv fogalmazványa, feljegyzés a községi igazgatás tárgyában, adóügyi rendelkezések, összeállítás az abrudbányai „nehezék-pénztárról" — cassa pisetalis —, a kézműiparokról, az 1790—1791-i országgyűlés által kiküldött közigazgatási rendszeres bizottmány számos munkálata is itt található). Az anyagba tartozik még egy összeállítás az osztálynak hivatalos használatra átadott iratokról. Az anyagban a fenti ismertetés rendjében követik egymást az iratok. Segédeszközük nincs. Kutatásuk átforgatással, ül. darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az áUag és a sorozat nevét és a szükséges anyagrész megjelölését kell feltüntetni. c) A TÖRVÉNYKEZÉSI OSZTÁLY IRATAI (1763-) 1842-1845 120-122. 3 csomó A törvénykezési osztály fő feladata az erdélyi polgári törvénykezés új rendje és a büntetőtörvénykezés kidolgozása volt; foglalkoznia kellett az 1669 (a Compüatae Constitutiones megteremtése) óta kelt törvénycikkek összegyűjtésével, a fiscalis director számára utasítás kidolgozásával, az országgyűlési törvényszünet kérdésével, a két hiteleshelyi országos levéltár, a Magyarország részéről követelt bizonyos köz- és magánokmányok ügyével; a kamarai és nemzeti gazdasági osztállyal közös feladata volt a hitel kérdésében operatum készítése. A bizottság fő penzumát, a törvénykezés új rendjének kidolgozását (s vele az 1790 óta a törvénykezés tárgyában kelt országgyűlési és rendszeres bizottsági határozatok összegyűjtését) Horváth István kapta; Gál László feladata az erdélyi törvény-