Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

cikkek egybegyűjtése, a fiscalis director utasításának kidolgozása és a levéltárakkal kapcsolatos említett feladatok ellátása volt. Az osztály iratanyagából első helyen az ülésjegyzőkönyvek említendők (ezekbe a kisebb munkálatok teljes szövege is bekerült). A hivatali levelezésanyag négy részből áll: 1. általános jellegű levelezés (jelentések az osztály munkájáról, adatszolgáltatás, más osztály megküldi a törvénykezést illető határozatait, kérvények); 2. törvényhatóságok főtisztjeinek jelentései az ott dívó bíráskodási szokásokat illetően; 3. a királyi tábla és törvényhatóságok jelentései a rabok tartásának módjáról; 4. az osztályhoz felterjesztett börtöntervrajzok, -szabályzatok, -kimutatások. Az anyag további nagyobb egysége az operatumanyag: Gál László 1839-i büntetőtörvénykönyv-javaslata (s bizonyos hozzá kapcsolódó iratok), Horváth István operatuma az erdélyi törvénykezés tárgyában, különvélemények eziránt, operatumok az országgyűlési törvényszünet, a szóbeli törvénykezés, a két hiteleshelyi országos levéltár, a Magyarország által követelt okmányok, a törvények összegyűjtése és a fiscalis director utasítása tárgyában. Külön csoportot képez a törvénykezési és a kamarai, nemzeti gazdasági osztály közös üléseinek jegyzőkönyve és munkálata a hitel és váltótörvénykezés ügyében (benne az erre vonatkozó hivatali levelezéssel). Az anyagba került végül az 1839—1840-i magyarországi országgyűlés által kiküldött bizottmány büntetőtörvénykönyv-j avaslata. Az anyag egyes részei felsorolásuk rendjében követik egymást. Segédeszközük nincs. Kutatásuk átforgatással, ill. darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag és a sorozat nevét és a szükséges állagrész megjelölését kell feltüntetni. d) A VALLÁS- ÉS MŰVELŐDÉSÜGYI OSZTÁLY IRATAI (1770-) 1844-1845 123. 1 csomó Az osztály, jegyzőkönyveinek tanúsága szerint, 1844. január 16—1845. július 23. közt működött. Tagjai közül négyen végezték az érdemi munkát: Kemény József feladatkörébe tartozott a vallási viták ügye általában, külön is az unitárius sérelmek, a művészetek, nyelvművelés, tudós társaság ügye és Szebenszéknek a Theresianummal kapcsolatos sérelmei; Meister Sámuel foglalkozott a nevelésüggyel általában, az elemi oktatás, az iskola ügyi, felekezeti sérelmek, a külföldi akadémiákra való utazás akadályai ügyével, a cenzúra és a népnevelés kérdésével; Lészai Antal dolgozta fel a g. n. e. püspök három sérelmi iratát és a r. k. és g, e. püspök tanácsosi rangja körüli sérelmeket; Groisz Gusztáv a papság illetményének, a canonica portiók ügyének, a már az 1791 utáni bizottságnál is megfordult nagysinki ügynek és Csíkszék kepeügyének ellátását kapta feladatul. A két román püspöknek a királyföldi románokkal kapcsolatos sérelmi iratát és a görög nem egyesültek bevétele ügyét az osztály a közigazgatási osztállyal közös üléseken látta el. Az osztály iratanyaga három részre tagolódik. Az elsőt az ülésjegyzőkönyvek teszik. A második a szerv hivatali levelezése; ez jórészt a vallási sérelmek ügyével kapcsolatos, ill. törvényhatóságok és egyházi szervek javaslatait tartalmazza a népnevelés ügyében. A harmadik rész az osztályhoz áttett vegyes előiratok (Mária Terézia és II. József iskolaügyi rescriptumai és szabályzatai, a Commissio in Publico-Ecclesiasticis és Pállya István állásfoglalása a Ratio Educationisszal