Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

szükség esetén tagolta kisebb tárgyi csoportokra az anyagot). Az időrend azonban már a gyűjtemény létrehozásakor megbomlott; Mike helyenként nem is vitte keresztül e szempont érvényesítését. Segédeszköz általában nem készült az egyes sorozatokhoz. Az 1940-es évek első felében az anyag egy részét (feltehetően csak a kéziratos anyagot) kiemelték, és visszaosztották azokba az állagokba, amelyekbe eredetileg tartoztak. Ez egyes gyűjtemények teljes feloszlatását eredményezte; másoknak néhány iratnyi csonkja maradt. 1. KÖRRENDELETEK (CIRCULARIA POLITICA) 1707-1848 1—5. 5 csomó Ez a sorozat (az ismertetett sorozatok közül egyedül) nem tagolódik tárgyilag. Tartalmi válogatás nélkül helyeztek el benne körrendeleteket, szabályrendeleteket, közigazgatási úton terjesztett ismertető műveket mezőgazdasági termelési módszerekről stb. Az agrárpolitika körébe tartoznak azok a tájékoztatók, amelyek eleddig ismeretlen vagy iparilag fontos növényfajták népszerűsítését tűzték ki célul. Ide sorolandók az erdőrendtartások, valamint a juhosgazdákat illető rendelkezések. Számos rendelet őrzi az úrbérrendezési kísérletek emlékét („Bizonyos Punctumok", megszüntetett úrbéri visszaélések, az 1846—1847-i országgyűlés úrbéri törvénye végrehajtási tervével kapcsolatos iratok). Itt említendők az ínségügyi rendszabályok is (az 1813—1817-i, ill. 1818-i nagy ínség és vándormozgalom idejéből); az ínséges nép ellátása (kölcsön, Rumford-leves), a földelzálogosítások megtiltása, a kivándorlás megakadályozása a tárgya ezeknek. (A kivándorlás elleni védekezéssel másutt is találkozunk a rendelkezésekben.) Az iparpolitika lényegesen kevesebb teret foglal el a gyűjteményben. Ipari fontosságú nyersanyag lelőhelyének leírása, a mesterlegények vándorlását szabályozó rendelkezések, a kolozsvári szegények dolgozóházának számadása, bécsi iparkiállításon való részvételre felhívás: ezek az iratok tartoznak ebbe a csoportba. Több helyet nyer a kereskedelempolitikai vonatkozású anyag. A belkereskedelem szabályozását tárgyazzák a vásárjogot biztosító rendelkezések, a belső vámok (elsősorban a hajózható folyók malomvámjainak) szabályozásai, a mértékszabályozások, belső árszabások, a zsidó kereskedőket illető rendelet. A külkereskedelempolitikát elsősorban a vámtarifák képviselik; mellettük a kiviteli tilalmak, a tiltott áruk jegyzékei, a transito-kereskedelem és a Török Birodalommal folytatott kereskedelem szabályozása, az idegen pénzek árfolyamát feltüntető körrendeletek említendők. Az állami jövedelmek közül az adó szerepel a legnagyobb súllyal az iratanyag tárgyai között. A rendelkezések az adó behajtását, a felszedett összeg kezelését, a pereeptorok elszámolását és az adóalap csökkenése elleni védekezést illetik. A kincstári jövedelmek közül a tized fordul elő a rendeletek tárgyai közt (a sóügy csak a sószállítás vonatkozásában). A kincsleletek ügyében való eljárásnak is találjuk itt nyomát. Itt említhetjük meg végül a lottéria tárgyában kiadott rendeleteket is. Az egyes tárgykörökhöz tartozó iratok közt a legterjedelmesebb csoport az államigazgatást illetőké. Ennek a zömét instructiók és a működés megjavítását célzó normaliák teszik. Amellett ide tartoznak a nyugdíj-, napidíjügyek. Külön