Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

alkategóriát képeznek a csoporton belül a szász natio igazgatásának ügyei. Egykét nagyobb közjogi jelentőségű rendelkezés is található az anyagban. Számos formulare is rávilágít a hatóságok egykori ügyködésére. Sok helyütt akadunk törvényhatóságok listáira. Néhány irat tárgyát uralkodóváltozások ügyei teszik. Jelentős mennyiségű anyag képviseli a katonai ügyeket is. Ujoncozási rendszabályok, önkéntes alakulatokba való belépésre felhívások, a katonaság tartását illető rendelkezések (köztük számos államközi szerződés a dezertőrök kölcsönös kiadatására nézve), kórházak, rokkantak ügyének rendezése, a holttá nyilvánítás szabályozása, a székely határőrség regulamentuma alkotják e csoportot. A rendészeti ügyek csoportja nem nagy (a városrendészetet, a koldulás szabályozását, tűz-, sóügyi rendészeti rendelkezéseket, a lengyel menekültek köröztetéseit, útlevélügyi rendszabályokat, s néhány vegyes tárgyú intézkedést sorolhatun k ide). Annál jelentősebb a törvénykezést illető iratoké. A bíráskodás egészét illető rendtartásoktól kezdve (magyarázatok a Novus Ordo Judiciariushoz stb.) a peres eljárás egyes szakaszait szabályozó rendelkezéseken át az alsó fokú bíróságok működését tárgyazó, a jobbágyok feletti bíráskodást illető rendeletekig, a bírósági taxák szabályozásáig, a szamosújvári börtönben létesített dologházzal kötött szerződésig széles skálájával találkozunk a különböző funkciójú iratoknak. Az egészségügyet elsősorban a járványok (pestis, kolera stb.) elleni intézkedések iratai teszik (körrendeletek, utasítások, ismertetések a járványokról). Ehhez a csoporthoz tartoznak még a gyógyszerek árszabályozásai, mérges növények leírásai is. Az építésügyet elsősorban instructiók képviselik. Az egyházi ügyek, az alapítwwyügyek, a cenzúra ügye és a nemességi ügyek néhány rendelkezéssel szerepelnek az anyagban. Kissszámú irat kapcsolatos az országgyűlésekkel (országgyűlési meghívó, a király által megerősített törvénycikkeket publikáló körrendeletek). Végül néhány egyéb tárgyú irat is akad az anyagban. Külön tárgyalandók az 1848. év eseményeinek emlékei. Ezek sorát a Gubernium 1848. március 22-i, a kolozsvári petíció tárgyában kiadott körlevele nyitja meg; ezt az április 3-i, az országgyűlésre vonatkozó rescriptum követi, majd az országgyűlést összehívó rendelet, az úrbériség megszüntetése tárgyában június 7-én kelt előzetes értesítés, miniszteriális rendeletek (köztük a királyi tábla statáriális osztályának felállítására vonatkozó), az erdélyi orvosok 1848. szeptember 4—6-án tartott gyűlésének jegyzőkönyvi kivonata, az Országos Honvédelmi Bizottmány október 10-i felhívása a románokhoz, V. Ferdinánd és Windischgrátz szeptember—novemberi kiáltványai, Vay Miklós október 21-i és 25-i felhívásai, az V. Ferdinánd lemondását hírül adó irat. Ezek mellett néhány más, kisebb jelentőségű rendelet stb. is maradt fenn 1848-ból. A legtöbb körrendelet, szabályozás stb. magától a Guberniumtól indult ki. Maradtak azonban az anyagban nyomtatott udvari kacelláriai rendeletek, sőt más udvari hatóságok rendelkezései is. Az egyes rendeletek általában külön iratdarabokat képeznek. Az 1780—1790-es években azonban szokás volt a normatív rendelkezéseket időszakonként kivonatosan közös (kézírásos vagy nyomtatott) füzetbe gyűjteni. Az iratanyag legnagyobb része nyomtatvány. Igen kevés közte a kézírásos másolat. Az egyes iratdarabok ma, a tárgyi rendre való figyelem nélkül, évrendben vannak elhelyezve az anyagban. Segédkönyv nem készült az állaghoz. A kutatás az anyag darabonkénti átnézéséveltörténhet. A kérőlapon az állag és a sorozat neve mellett azokat az éveket kell feltüntetni, amelyek irataira a kutatónak szüksége van. 19 Erdélyi kormányhatósági levéltárak 289