Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

talmára vonatkozó rövid utalást és annak a lapnak számát találjuk, ahol az illető darab a kötetbe van illesztve. Az egész sorozathoz segédeszközül használható a „Consignatio impressorum Normalium ordinationum" elnevezésű kötet. Ez (egy, a Gubernium manipulatióját ismertető néhány oldalas feljegyzésen és egy jegyzéken kívül, amely a Barth és Hochmeister nyomdászoknál 1789—1790-ben kinyomtatott guberniumi körrendeletekről készült) két iratjegyzéket tartalmaz az állagról. Az első az 1707—1813 éveket öleli fel; az irat sor-, ill. iktatószámát és tárgykivonatát adja. A második egészen 1848-ig jut el; 1836-tal kezdődően már nem mindenütt jelzi az irat tárgyát, 1839-től kezdve pedig már csak az iktatószámot találjuk benne. Ebbe a jegyzékbe Mike nagyrészt belevezette azt is, hogy az irat melyik Normalia-kötet hányadik oldalán található. Az 1809—1840. évben szolgál segédletül egy Mike által készített számjegyzék; ehhez az 1809—1826. évnél betűsoros mutató járul. A számjegyzék a rendelet számát és a kötetben kapott sorszámot közli. A mutató betűsoros; címszavainál a tárgy mellett a kötetben viselt sorszámot találjuk. Az állag kutatása a jegyzékek és mutatók alapján történhet; ahol egyik sem nyújt támaszt, ott az anyag év- és iktatószámrendje nyújt segítséget. A kérőlapon vagy egyszerűen a kötet számát, vagy az évet és az iratok iktatószámát kell feltüntetni. F 120. VEGYES NORMALIA-GYŰJTEMÉNYEK kb. 1690-1870-es évek 5 csomó, 28 kötet 1—33. 5 csomó, 28 kötet Ezek a gyűjtemények Mike Sándor munkája nyomán keletkeztek. (Utóda, Jakab Elek még itt-ott kiegészítette őket; valószínűleg még a későbbi évtizedekben is keveredett hozzájuk hasonló természetű anyag.) A gyűjtés célja ez esetben, akár (jórészt) a „Mike-féle mutatók" néven ismeretes nagy jelzetgyűjteménynél, az erdélyi intézmények bemutatása volt: az adórendszeré, a katonatartásé és újoncozásé, a Gubernium és az alája rendelt országos hatóságok működéséé, az egészségügyi igazgatásé stb. Került a gyűjteménysorozatba egy-két olyan, ezektől némileg eltérő anyag is, mint a „Saxonicalia" vagy a csíkszéki kepét illető iratok. A gyűjtemények a Gubernium (s aránytalanul kisebb mértékben az 1849 után örökébe lépő hatóságok: a Militär- und Civilgouvernement in Siebenbürgen és a Statthalterei in Siebenbürgen, továbbá a visszaállított Főkormányszék) anyagából jöttek létre (más hatóságok csak egy-két darab irattal szerepelnek az anyagban). Mike e gyűjteményeket elsősorban néhány funkciójára nézve elkülönülő iratfajtából építette fel: normaliákból, instructiókból, körrendeletekből. Ez az anyag is őrzi hatalmas jegyzetgyűjteményének egyes részeit; kerültek az iratok közé tárgyilag az anyagba illeszkedő jelentések, felterjesztések, egynéhány ülésjegyzőkönyv is; végül nagyszámú iratminta, űrlap ad felvilágosítást az erdélyi intézmények működéséről. Az anyag legnagyobb része nyomtatvány. Kéziratos másolat is akad azonban közte; természetesen kéziratosak a jelzetgyűjtemények és az anyagba került hivatali levelezés. Az egyes sorozatokon belül Mike a lehetőség szerint időrendet alakított ki (csak