Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

kára sem, akinek állata hullott el az útépítésnél teljesített vecturán. Számtalan lehetőség nyílt a visszaélésekre magánál az útépítésnél végzett napszámosmunkák bére kifizetésénél: az építés irányítói egyszerűen fizetetlenül küldték haza a munkásokat, a napszámbérek kerek forintösszeg feletti részét nem fizették ki, közönséges útépítő munka helyett, annak bérével, kővágásra küldték a munkába állt falusiakat, igásnapszámjukat kézinapszámnak számolták el, készpénzfizetés helyett schaedákat adtak át nekik, amelyek aztán újabb visszaélésekre nyújtottak módot, ingyenmunkaként halászni, rákászni hajtották el az útépítőket, visszaéléseket követtek el a kincstár részére rendelkezésre bocsátott fogatokkal, verették a munkásokat. Tömegével tüntettek fel az elszámolásokban olyan napszámbéreket, amelyeket soha nem élt embereknek „fizettek ki". Nyugták hamisítása is terhelte az építés vezetőit. Az építés anyagkészletét is meglopták. A vizsgálat hosszú megszakításokkal folyt. 1822. augusztus 30-ával félbeszakadt, s a biztosok csak 1824 májusában készítették el jelentésüket az addigi munkáról. Ezután jó hároméves szünet következett, s a bizottság 1827. június 23-án kezdte meg újra működését. A vizsgálat 1831. szeptember 26-án zárult le. Ugyancsak a sóút ügyében végeztetett felsőbb rendeletre Aranyosszék tisztsége 1831 augusztusától kezdődően vizsgálatot, melynek nagy része 1832 márciusáig lezajlott, de a dolog egészen 1838-ig elhúzódott. A fond töredéke a vizsgálat teljes iratanyagának. Teljesnek tekinthető a jegyzőkönyvsorozat. A bizottság ügyirataiból és azok mellékleteiből (számadások, kimutatások) kevés maradt az anyagban. A bizottság jegyzőkönyvei a vizsgálati jegyzőkönyvek szokásos módján készültek: az üléseken megtárgyalt jelentések, rendeletek kivonatai s az ezekkel kapcsolatban hozott határozatok kerültek beléjük, amellett pedig a számadás megvizsgálásáról készült feljegyzések, az út elkészült részeinek felmérése és leírása, a vizsgálat során elhangzott tanúvallomások — szokatlanul nagyszámú tanút hallgattak ki az épülő útvonalak mentén fekvő falvakból — s végül a bizottság egyéb munkájának rögzítése. A jegyzőkönyvek időrendet tartanak. Azokban a kötetekben, amelyek helyszíni vizsgálatot tartalmaznak, a kötet végén helynévmutatót találunk, amely a kötet lapszámaira utal. (Megjegyzendő: az 1827—1828. április 21-i bejegyzéseket tartalmazó jegyzőkönyv két példányban található az állagban.) Az iratanyag ma évrendben van elhelyezve. Segédeszköz csak a jegyzőkönyvek egy részéhez áll rendelkezésre. Azokban a jegyzőkönyvekben, ahol helynévmutató áll rendelkezésre, a kutatás ennek segítségével történhet. Egyébként át kell forgatni, ill. darabról darabra kell átnézni az anyagot. A kérőlapon a kutató a fond nevét tüntesse fel, s lehetőleg azét a fondrészét is, amelyre szüksége van. F 74. Commissio Quartirialis (Szállásbizottságok iratai) 1775-1847 3 csomó, 1 kötet 1—3. Iratok 1775—1785 1834—1835 1841—1843 1846—1847 3 csomó 4. Az 1841—1843. évi országgyűlési szállásbizottság jegyz őköny vei