Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

Ez a fond öt különböző szervnek, a Commissio Principális in Re Quartiriali nevű (Commissio Quartirialis Principális néven is említik) bizottságnak, valamint az 1834—1835-i, 1837—1838-i, 1841—1843-i és 1846—1847-i országgyűlések szál­lásbizottságainak iratanyagát foglalja magában. A bizottságok közül az első állan­dóan működő szerv volt; a többiek működésének időszaka az országgyűlés elő­készítésétől annak lezárultáig tartott. A Commissio Principális in Re Quartiri­ali hatóságok elhelyezésével, továbbá a Gubernium és a Thesaurariatus tisztika­rának szállásügyeivel foglalkozott, s katonai személyeknek szállásügyeivel is. Az iratanyag egyes személyek ügyeinek iratait éppúgy tartalmazza, mint a szál­lásügyre vonatkozó általános intézkedéseket (lakbérrendszer kidolgozása, a ki­utalt szállásokról összefoglaló jelentések). Iratai az 1775—1785. évekből valók. Az országgyűlési szállásbizottságok a Gubernium által kiküldött rendkívüli bizott­ságok voltak; elnökük a Gubernium egy titkára; a bizottság tagjai mellette az országos főpostamester és annak a városnak képviselői, amelyben az országgyűlés lezajlott. (1834—1835-ben Kolozsvárott, 1837—1838-ban Szebenben, 1841—1843­ban és 1846—1847-ben ismét Kolozsvárott tartották az országgyűlést.) A bizott­ság munkája jóval az országgyűlés megnyitása előtt megindult. Gondoskodnia kellett az országgyűlés résztvevőinek szállásáról, az országgyűlési terem berendezéséről. Bármekkora gondot is okozott az utóbbi — a nagy mennyi­ségű bútor s egyéb kellék beszerzésének problémái —, mégis jelentéktelen ügy volt az országgyűlés résztvevőinek elszállásolásához képest. Az országgyűlés kirá­lyi hivatalosainak és követeinek száma meghaladhatta a kétszázat; ehhez járult még a királyi tábla — nemcsak az országgyűlés tagjaiként jelenlevő elnökével, itélőmestereivel és ülnökeivel, hanem az országgyűlésre felutazó cancellistákkal is —, 1837—1838-ban pedig, Szebenben tartatván az országgyűlés, maga a Guber­nium is, tanácsosai és titkárai mellett még alsóbb tiszteknek egész seregével. Mindezt a vendégsereget 14—18 000 lakosú, aránylag szerényen épült városok­ban kellett megfelelően elszállásolni. A kiszemelt szállásadók — polgárok és városi házzal bíró nemesek — minden lehető címen és módon iparkodtak megszabadulni a szállásadás kötelezettségétől, vagy ha erre nem volt remény, legalább szűkebbre szorítani az országgyűlési résztvevőnek kiutalt szállást. A katonai hatóságokkal is nemegyszer vitába kerültek szállások miatt, amelyekre azok is igényt tartottak. De nem volt hiány panaszban az országgyűlés résztvevői oldaláról sem. Nem­egyszer egészségtelennek találták a szállást, máskor egyszerűen kényelmetlennek. Egy-egy jobb szállás miatt országgyűlési résztvevők közt is keletkeztek viták. A Commissio Principális in Re Quartiriali iratanyagának legnagyobb része érke­zett irat vagy elintézésfogalmazvány. Az érkezett iratokra M. Soterius kezeírásá­val rávezették a „Lectum in Commissione Quartiriali Principali" jelzést. Az ügy­irat jellegű iratok mellett akad az iratok közt feljegyzés, táblázatminta is. Az 1834—1835-i és 1837—1838-i országgyűlések idején működő bizottságok iratai­nak legnagyobb része érkezett irat. (Az elintézésnek csak akkor találjuk nyomát, ha — ahogy az esetek nagy többségében történt — az irat hátára, indorsatum­ként vezették rá.) Számos kimutatás található az iratokban a Guberniumnak és a királyi táblának az országgyűlésen részt vevő tagjairól, a regalistákról és köve­tekről, annak feltüntetésével, hogy melyikük hol és milyen terjedelmű szállást kapott; összeállítás a Kolozsvárott vagy Szebenben rendelkezésre álló szállások­ról, a szálláscédulákat leszaggatok (azaz a szállásadást megtagadók) kimutatásai, összeállítások azokról az országgyűlési résztvevőkről, akik megváltoztatták szállá-

Next

/
Thumbnails
Contents