Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

készüljenek el az elintézések. Ha egy ügy olyan természetű, hogy az Erdélyi Udvari Kancellária útján a király elé terjesztendő, a bizottság jegyzőkönyveit is fel kell küldeni, a Gubernium és a királyi biztos egyező vagy ellentétes véleményeivel együtt. (F 46. 1819: 8025.) A bizottság működése azonban általában nem ezt az utat követte. Azokat az ügyeket, amelyeket a Gubernium neki tett át, önállóan intézte; határozatáról a Gubernium külön jóváhagyása nélkül készíttetett elintézést. A Gubernium viszont nem minden úrbéri ügyet utalt a bizottság hatáskörébe. Fontos, sürgős intézést követelő ügyekben a tanács (az úrbéri referens vagy a mellé beosztott titkár opiniója alapján) maga hozta meg döntését. Ami mármost a Commissio Urbarialis in objecto novae Regulationis működésének tárgyát illeti, az az úrbérrendezéssel kapcsolatos munkálatok (úrbéri összeírás, az összeírások feldolgozása, az egyes törvényhatóságoknál a jobbágytelek nagyságának megállapítása osztályok szerint, a helységeknek osztályokba sorolása, a munkálatokkal egyidejűleg egy sor kiáltó visszásság eltörlése és végül a kidolgozott rendszer életbeléptetése) lettek volna, ha a rendezés által kiváltott politikai viharok részben alaposan ki nem terjesztik ezt a tárgykört, részben pedig lehetetlenné nem teszik magának a rendezésnek a lebonyolítását. A Gubernium maga is ellenállást fejtett ki a rendezéssel szemben. Bánffy félrehúzódott, a Gubernium pedig csak ismételt udvari rendeletre volt hajlandó intézkedni a bizottság felállítására, s így is csak jó félév múlva került rá sor. Az erdélyi birtokos nemesség ellenállása azonban nem a Guberniumban, hanem a törvényhatóságokban központosult. A munkálatoknak marchalis gyűlés tartásával kellett kezdődniök; ezt több helyütt csak ismételt sürgetésre tartották meg. Ahol pedig sor került rá, onnan csak úgy áradtak aGuberniumhoz a tiltakozások az alkotmányellenes (ebben igazuk volt az erdélyi birtokosoknak) eljárás ellen, a Guberniumhoz felterjesztett ülésjegyzőkönyvekből csakúgy, mint a memorandumokból, felségfolyamodványokból. Ezt az ellenállást azonban a Guberniumnak (és a királyi biztosoknak) sikerült letörni. Az összeírás lefolyt; a vihar elcsitulásával az ülés jegyzőkönyvek ismét az összeírás technikai kérdéseivel (űrlapok és az összeíráshoz szükséges egyéb nyomtatványok eljuttatása a törvényhatóságokhoz, mértékek meghatározása, később a falvak osztályokba sorolása) foglalkoztak, meg-megzavarva az ország több részében fellobbanó parasztmozgalmak hírétől. A jobbágyokat ugyanis kettős okból hozta izgalomba az úrbérrendezési kísérlet. Megtörtént, hogy az urbáriumok elkészült nyomtatványai a kezükbe kerültek, s így tudomást szereztek a robot mértékének tervbe vett szabályozásáról, amit aztán mindjárt életbe is kívántak léptetni. Másrészt az összeírások egyszerre élezték ki a föld- és más jogvitákat (a földesurak által elvett szántók, rétek, legelők, erdők, az eltiltott makkoltatás, nádlás, kocsmáitatás, mészárszék ügye). A parasztok nem szándékoztak belenyugodni földjeik elvételének, jogaik csorbításának törvényesítésébe. A mozgalmak központja Doboka, Alsó-Fehér, Felső-Fehér és Küküllő megyék voltak, de más törvényhatóságok területén is mozgolódott a nép. A rendezési kísérlet befejezetlenül maradt. 1882. szeptember 10. után a Commissio Urbarialis in objecto novae Regulationis működésének nincsenek további nyomai. Az 1821. szeptember 29-i üléstől kezdődőleg azonban a bizottság más irányú működést is fejtett ki, most már mint Commissio Gremialis in Urbarialibus ordináta (személyi összetétele ebben a minőségben ugyanaz, mint a másikban). Ez a bizottság előbb a másikkal párhuzamosan működött, 1822 szeptemberétől kez-