Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

dődően pedig magában, a Gubernium megszűnéséig. E szerv hatáskörét nem írja körül szabályrendelet vagy instruetio. Földesúr és jobbágy úrbéri viszonyában felmerülő mindenféle ügyeket intézett. Ezek legnagyobb része a jobbágyok panaszával indult. Földesuruk mértéktelenül fokozta robotjukat, különösen terhes vecturák teljesítését követelte, törvénytelen módon szedett tizedeket. Más esetekben megnyirbálta szántójukat, rétjüket, irtványukat, a községi legelőt. Nemegyszer telkéből is kivetette a parasztot, vagy költözködése esetén nem térítette meg neki az építkezések, melioratiók ellenértékét, visszatartotta a költöző jobbágy földben lévő vetésének értékét s egyéb javait, néha azonban a jobbágy költözködésének útjába is akadályt gördített. Rátette a kezét az elhalt jobbágy vagyontárgyaira. Elvette a község malmát, kocsmáját. Került a bizottság elé olyan birtokos nemes ügye is, aki jobbágyaitól vett fel kölcsönt, s a parasztok aztán hiába próbálták behajtani rajta a sokszor tekintélyes összeget. Az urasági tisztek ellen is számos esetben éltek panasszal a jobbágyok. Az ilyen ügyek részben azzal folytatódtak, hogy a Gubernium az illetékes törvényhatósághoz utasította a kérvényezőt. Ilyenkor megtörtént, hogy a parasztok az udvarhoz fordultak (nem egy falu adta össze az útiköltséget megbízottainak a bécsi utazásra, vagy küldte a kívánt összeget udvari ágensének), s a bizottság az udvari kancelláriától kapta vissza az egyszer már elintézettnek vélt ügyet. Az ügy ilyen esetekben azzal folytatódott, hogy a bizottság tájékoztatót kért az illetékes törvényhatóságtól. A közvetlenül hozzá érkezett parasztfolyamodványok egy részével is így járt el. Az információ alapján hozta meg döntését. Megtörtént, hogy a Gubernium — szövevényesebb kérdések esetében — külön biztosok útján tartandó vizsgálatot rendelt el. A bizottság általában csak akkor döntött azonnal egy-egy panasz dolgában, ha az eset teljesen világos volt, vagy az ügy — korábbi információ vagy vizsgálat révén — ismeretes volt előtte. Az ilyen guberniumi rendeletek azonban (amelyeket a bizottság dolgozott ki) sok esetben korántsem jelentették az ügy lezárását. Ha a parasztok nem jutottak igazukhoz, akár éveken át folytatták a kérvényezést, a követjárást az udvarba. S a Commissio Gremialis in Urbarialibus ordináta működésének időszakában is sűrűn lobbantak fel a parasztok helyi mozgalmai, amelyeknek hírét sürgöny vitte a Guberniumnak. Ha az ügy az úrbéri bizottsághoz került, a jegyzőkönyvekben a mozgalom letörését célzó határozatokat találjuk, s aztán gyakran hosszadalmas utólagos investigatiókról szóló jelentéseket. Az anyag külön részét képezi két iratcsomó. Ezek az erdélyi úr bérrendezési kísérletek egyes fontosabb iratait tartalmazzák eredetiben, másolatban vagy nyomtatott rendeletek formájában. A sort, leszámítva a magyarországi úrbérrendezés egyes ide került nyomtatványait, a „Bizonyos Punctumok" nyomtatott példányai nyitják meg; időrendben utánuk a II. József-féle rendezési kísérlet előkészítésének bizonyos iratai következnek az 1770-es évekből, majd a Hétfalu (Brassó uradalma) 1780. április 5-i urbáriuma. II. József jobbágypolitikájának intézkedései közül az 1783. augusztus 16-i rendeletet (a jobbágyok házasodásáról, mesterségtanulásáról, adásvételi jogukról, kimozdításuk tilalmáról, szolgálataiknak az úrbérrendezésig fokozásának eltiltásáról és jogvédelmük ellátásáról), az 1785. augusztus 22-i pátenst (az örökös jobbágyság eltörlése), nyomtatott úrbéri tárgyú körrendeleteket és az úrbéri rendezési kísérlet iratait találjuk a csomókban. Az 1790—1791-i országgyűlés által kiküldött rendszeres bizottmány működésével kapcsolatos iratokból is került néhány a Gubernium úrbéri bizottságának vegyes