Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

A második póttabella a községi vagy városi közadósságoké volt. A rovatok: a) az adósságok összege; b) készpénz-, termény- vagy másfajta kölcsönről van-e szó; c) mikor, kinek tudtával és rendelkezésére történt a kölcsönzés; d) milyen (készpénz-, termény- vagy napszám-) kamat és biztosíték (zálog) mellett vagy esetleges egyéb feltételek mellett nyújtották a kölcsönt; e) a hitelező (annak feltüntetésével, hogy Erdélyben lakik-e az illető vagy sem); f) fizette-e a helység rendesen a kamatot, vagy hátralékban maradt vele, s azt tőkésítették; g) mire fordították a kölcsön összegét; h) feltüntették-e az elsorolt adósságokat s törlesztésüket vagy növekedésüket a helység könyveiben; i) a törlesztésre gyűjtött összeg a helység főpénztárába folyik-e be, s ki annak főpénztárnoka; k) ki ad számot róla, hol találhatók a számadások, és ki revideálja őket; l) megtörténik-e ez a revisio; m) mennyi a fennálló adósság. Az utolsó póttabella a puszta telkek összeírására szolgált; az alábbi módon oszlott meg: 1. hány telek maradt pusztán, s mikor költöztek el vagy haltak el a telek lakói; 2. ki foglalta el a telkeket; 3. fizeti-e a megfelelő adót a jelenlegi birtokos; 4. ha a telkek üresen maradtak, mi ennek az oka; 5. ez esetben adóznak-e a telek után és mennyit. Megjegyzendő, hogy az állagban fekszenek olyan iratok is, melyek nem tartoznak szervesen hozzá. Ezek: a) Udvarhelyszék egy korai (18. század első fele) összeírása; b) Marosszók 1778. évi összeírása; c) Szeben város házainak összeírása, 1751.; d) Szeben város házainak összeírása, év nélkül. Az anyag rendjéről a következők mondhatók: az egyes helységeknél az ismertetett fő- és póttabellák találhatók. Megjegyzendő, hogy a helységek egy részénél nem kerültek ide a közadósságok tabellái. Ezek azonban pótolhatók az Erdélyi Udvari Kancellária iratanyagába jutott táblázatokból. (Erre nézve 1. a szerző már említett cikkét: „Erdélyi összeírások", in: A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957.) Az összeírás anyagát többnyire járásonként (ahol aa egy-egy füzetbe foglalt összeírások nem egyazon járásra vonatkoznak, ott feltehetően összeírási körzetenként) füzetekbe fogták össze. (Helyenként minden község stb. conscriptiója külön füzetet képez.) Az egyes csomókba általában több ilyen füzet került. Az összeírások után foglal helyet a beneficiumok és maleficiumok kivonata. Ez a kötet az egyes helységek földjének termékenységére, vásárhelyeire, továbbá az arra vonatkozó adatokat foglalja össze, hogy van-e ezeknek legelője, erdeje, közjövedelme. Segédkönyvük nincs az iratoknak. Kutatásuk így átforgatással történhet. A kérőlapon az állag és a helység (vagy járás, törvényhatóság) nevét kell feltüntetni. F 51. 1785-1786-1 ŰRBÉRI ÖSSZEÍRÁS 1785-1786 47 csomó 1—47. 47 csomó Ez az állag a II. József által végrehajtatott úrbéri összeírás terméke. Az összeírás az egész országot illetően egységes szempontok szerint vette számba a jobbágyok helyzetét. A munka helységenként haladt, s minden összeírt községben stb. két-, helyenként háromfajta összeállítást hozott létre. Az első a kilenc kérdőpontra adott válasz volt. A kérdések a következőkre irányultak. 1. Van-e urbáriuma a helységnek; ha igen, milyen és mióta. 2. Ha nincs urbáriuma, szerződés szerint