Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

használjuk). Három csoportra osztotta azokat a perfajtákat, amelyekben szokásos volt recursusszal élni. Birtokon belül a következő esetekben engedélyezte a felfolyamodást: 1. a burkoltan vagy kifejezetten a natiók jogait és kiváltságait érintő perek; 2. olyan ügyek, amelyek tárgya nemesi személyes praerogativa vagy közrendű, nem nemes egyének személyi szabadsága; 3. székely örökség tárgyában folyó per; 4. mind nemeseknek, mind nem nemeseknek valamennyi olyan büntetőperes ügye, amelyekben halálos ítélet hozatott (kivéve a nyilvánvaló malefactorok és a szándékos emberölésen tettenértek ügyeit); 5. azok a 3000 aranyat elérő érték körül folyó perek, amelyekben a bíróság nem adott helyet appellatiónak. Csak birtokon kívül kerülhetett sor recursusra az alábbi ügyekben: 1. a nagyobb hatalmaskodások ún. öt esete (ha az ügy egyben nem büntetőperes is), az egyéb nagyobb és kisebb hatalmaskodások, szándékos emberölés, hitbér, jegyajándék, gyámság, elzálogosított jószágok, leánynegyed, bírság kikötésével tett szerződések, kötelemvállalások, letétek, rágalmazás, hamis delatorok elleni perek, mások kezéhez került jogbiztosító oklevelek visszakövetelése, szökött jobbágyok és szolgák repetitiója; 2. az ún. articularis ügyek; 3. osztályperek, osztályok kiigazítása tárgyában indult perek, örökösödési perek; 4. re-executiók, ahol a végrehajtást szenvedőt vagy nem citálták, vagy citálták ugyan, de a végrehajtás olyan jószágokat érintett, amelyekre nem terjedt ki a bíróság ítélete; 5. számadásra kötelezett, de azt megtagadó vagy nem elégségesen adó tisztek és szolgák ellen indított perek; 6. olyan jószágok visszaszerzésére indult perek, amelyeket egyszerű hit béres özvegyek az örökösödési vonaltól idegeneknek adtak át; 7. gyámság vagy gondnokság alatt álló személyeknek jószágaik saját kezükbe vehetése tárgyában indított perei; 8. még osztály alá eső, de elidegenített vagy megterhelt jószágok visszaszerzése végett indított perek; 9. nem országlakók kezéből birtokok visszaszerzése tárgyában folyó perek; 10. a birtokos contradictiója ellenére birtokába ültetett donatarius ellen indított perek; 11. földesurak ellen jogszolgáltatás nem teljesítése miatt indított perek; 12. széksértési perek; 13. levéltitok megsértése miatt folyó perek; 14. elbirtoklás alapján indult határperek, minden ex jure per, továbbá azok a perek, amelyekben valamely kiváltságnak vagy örökvallásnak érvényessége vagy a család fi- és leányága közti osztály forog szóban. Sem birtokon belül, sem birtokon kívül nem adott helyet a rescriptum a recursusnak a következő esetekben: 1. a közönséges és nyilvánvaló gonosztevők ügyei; 2. olyan ügyek, amelyeket az uralkodó végrehajtásra küldött meg a feleknek, vagy amelyekben bírságot szabtak ki; 3. olyan személyek perei, akik perüket végleg (a nóvum gratiosumot is ideértve) elvesztették; 4. olyan ügyek, amelyekben az ítélet a kor mérlegelésétől függ; 5. a tisztítóeskü megítélésének esetén, vagy ha ezt a felek egymásra hárítják; 6. a tettenértek ellen indított perek vagy más, természettől nem appellálható ügyek (amelyek nem ítéltettek meg érdemben, vagy confessio judicialis áll fenn, vagy az ügy ítélt dologgá lett). A rescriptum fenntartotta az uralkodónak azt a jogát, hogy peres ügyekben rendkívüli esetekben különleges bírói parancsot bocsásson ki.

29 1781 — 1790 A Habsburg-államgépezet II. Józseffel elérte fejlődése csúcspontját. A változások Erdélyben 1783-mal kezdődtek meg, a bíráskodás területén.