Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

Az 1783. július 16-irescriptumnak — amely a Gubernium egész bírói működését szabályozta — legfontosabb részei a Gubernium bírói hatáskörére vonatkozóak. A Gubernium már korábban — az év március 12-én — elnyerte az erdélyi Supremum in Magnó Principatu Transylvaniae delegatum Forum Superrevisorium rangját, s ez azzal járt együtt, hogy azokat az ügyeket, amelyeknek tárgyalása korábban nála kezdődött, a királyi tábla, a szász universitas mint bírói hatóság, végül az e célra kiküldött biztosok vették át vagy voltak átveendők. A július 16-i rescriptum a következőkben jelölte meg a Gubernium bírói hatáskörét: 1. a zálogként bírt tiszta fiscalitasok ügyében indult productionalis perek; ezek a Guberniumtól — a királyé maradván a döntés joga — fellebbezés útján az udvarhoz kerültek. 2. A királyi táblától a Guberniumhoz appellálni szokott perek. (A rescriptum itt az 1753—1755-i országgyűlésnek a korábbiakban már ismertetett II. tc.-óre utalt, amely a Guberniumhoz fellebbezhető pereket is körülhatárolta.)

30 3. A szász universitastól mint bírói fórumtól a Guberniumhoz appellálható polgári pereket a rescriptum megkülönböztette abból a szempontból, hogy a perek ingatlanok vagy ingók körül folytak-e. Az előbbieknél nem szabott értékhatárt, az utóbbiaknál 40 Ft-ban szabta meg azt az összeget, amelynél magasabbat érintő perek már a Gubernium elé voltak vihetők. 4. A Guberniumot erdélyi Forum Superrevisoriumul kijelölő rendelet értelmében azok a perek, amelyeknek intézése korábban valamely delegatum judiciumra tartozott s onnan volt az udvarhoz fellebbezhető — így a görögök polgári és büntetőperei, a váltóés csődperek—, szintén a Gubernium revisiója alá tartoztak; onnan aztán a korábbi módon jutottak az udvarhoz. 5. A törvényhatóságok közti határperek már előbb említett esetei. Ezeknek kivizsgálására a Gubernium küldött ki biztosokat; a bizottságtól fellebbezés útján kerültek a Guberniumhoz. 6. A perek egy csoportja, amelynek intézésmódját a rescriptum a korábbi állapotban hagyta (vitás nemességűek productionalisai, nemességet praetendáló adózók ügyei, magistratualis perek földesurak ellen jobbágyaikkal szembeni kegyetlenkedés miatt, közegészségügyi kihágások, tiltott ösvényeken való határátlépés — valamennyi ügy inkább közigazgatási, mint judicialis; tárgyalása sem bírósági formában szokott történni). 7. Egyes olyan ügyek, amelyekben a Gubernium 1775. május 23-i rendelete értelmében a Guberniumhoz lehetett — extra solitam quoque Appeílationis viam — fellebbezni (a) casus denegatae justitiae; b) ha valakit idézés és kihallgatás nélkül sújtottak elmarasztaló ítélettel; c) büntetőperekben kegyelmi kérvény).

31 A rescriptum szabályozta a Gubernium judicialis működése idejét is — abban az értelemben, hogy (a korábbi táblai instructiónak a periódusokra vonatkozó rendelkezéseit lényegében meghagyva) előírta: a törvénykezési periódusok idején a Guberniumnak heti egy judicialis ülést kell tartania. Ha azonban a perek nagy száma és sürgőssége úgy követelné, a Gubernium elnöke hetenkint több judicialis ülés tartására is adhatott ki rendelkezést. A rendelet hozzátette: a periódusok fogalma nem értelmezhető mereven; nemcsak ezek alatt lehetett pereket fölvenni, tárgyalni stb. A rendelet részletesen körülírta a Gubernium bírói ügyvitelének módját is. A per útja azzal kezdődött a Főkormányszéknól, hogy a peres fél vagy ügyvédje benyújtotta a periratokat a Gubernium Judiciale iktatóhivatalában. Az iratokra rákerült a gubernátor vagy guberniumi elnök praesentatum-jelzése, s bevezették az iktatókönyvbe és az általános persor jegyzékbe (generális series causarum).