Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

ELSŐ RÉSZ Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (B szekció)

B 43. Acta miscellanea agentium 18. század második fele - 1865 1 csomó 1. 1 csomó Ez a fond az egykori „ Acta Miscellanea" töredéke. Tisztázatlan provenienciájú ügyvivői iratokból áll. Jellege a korábban ismertetett ágensi iratokéhoz hasonló. Az iratanyagnak segédeszköze nincs. Kutatása darabonkénti átnézéssel történ­het. A kérőlapon a fond nevét kell feltüntetni. B 49. Vlasits királyi biztos iratai 1833-1834 1 csomó 1. 1 csomó Ez a fond a Vlasits Ferenc altábornagy, horvát bán erdélyi királyi biztosi mű­ködése során keletkezett iratokat tartalmazza. Vlasitsot az uralkodó az Er­délyben az ellenzéki mozgalom megerősödése folytán kialakult és kormányszem­pontból nehézzé vált politikai problémák megoldására küldte a kis országba teljhatalmú királyi biztosként. Feladatköre nem volt pontosan körvonalazva; valóban teljhatalommal rendelkezett (elég botránkozásra adott is okot az ellenzék számára a feladatkörével kapcsolatos egyik rescriptum „cuncta agas, cuncta disponas" kitétele). A politika kérdéseivel áltálában kellett foglalkoznia; rendelkez­hetett a hatóságokkal is. (Emellett erdélyi tartózkodása alatt is ellátott bizonyos báni teendőket.) Az előbbiekből következik, hogy a királyi biztos működéséből származó iratanyagnak állagunkban található része tárgyilag eléggé általános jellegű. Jó részét a biztosnak a politikai helyzet egészével s az átfogó megoldási tervekkel kapcsolatos felterjesztései teszik, továbbá hivatali levelezés a marchalisokat illetőleg (ezek repraesentatiói — mellettük a jegyzőkönyvek vagy extractusaik —, a Gubernium felterjesztései e tárgyban a biztoshoz s Vlasits reflexiói a törvény­hatósági gyűlések hozzájuk jutott iratanyagára). Ettől az általános jellegű prob­lematikától némileg elüt néhány külön ügycsoport: egyrészt guberniumi, thesau­rariatusi tanácsosi tisztségek, törvényhatósági főtiszti helyek betöltése, másrészt a Vlasits személyéhez fűződő paraszti hiedelmekkel kapcsolatos ügyeké. (Erdély­szerte elterjedt a hír, hogy a biztos — egyes területeken úgy tudták: maga a király — a parasztok panaszainak kivizsgálására vagy egyenesen felszabadításukra ér­kezett Kolozsvárra. A Vlasitshoz ennek folytán érkezett supplieatiókat nem találjuk az iratok közt; még érdemi nyomukat sem. Megmaradt azonban annak a hivatali levelezésnek anyaga, amit Vlasits e hiedelmek eloszlatása céljából foly­tatott.) További ilyen csoport az ínségügyeké (az éhínség veszélye épp Vlasits megbízatása idején fennállt Erdélyben) s kiküldetésének finanszírozásáé. Horvát báni tisztéből eredő hivatali levelezés is maradt állagunkban. Az állag nem tartal­mazza Vlasits erdélyi királyi biztosi működésének teljes iratanyagát. Az iratokat 1851-ben a kabinet adta át rövid úton a Kancellária levéltárának. (Már az Erdélyi Kancelláriai Levéltárnak az Országos Levéltárnak való átadása után került ide más úton egyetlen darab irat.) 8 Erdélyi kormányhatósági levéltárak 113

Next

/
Thumbnails
Contents