Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

ELSŐ RÉSZ Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (B szekció)

(prágai városkapitányság és rendőrigazgatóság stb.), ill. külképviseletei; találhatók itt más ország illetékes szervei által kiadott útlevelek is. Az útlevélnyerők legnagyobbrészt erdélyiek; mások csak erdélyi származásúak; ismét mások nem erdélyiek, csak Erdélybe utaznak vagy onnan el; s végül kerültek ide olyan útlevelek is, amelyeket nem erdélyi hatóságok nem erdélyieknek, s nem Erdélybe való utazásra adtak ki. Az útlevelek idekerültét, a rajtuk szereplő ügyintézési feljegyzésekből következtetve, feltehetően az indokolja, hogy lejáratukkor benyújtották őket az Erdélyi Udvari Kancelláriánál, s az ennek alapján állított ki nekik újabbat. (Ez lehet a magyarázata az egyébként egyáltalán nem erdélyi vonatkozású iratok idekerültének.) Az útlevelek adatszolgáltatása: a személy neve, kora, személyleírása, útjának célja (nem mindenütt), útitársainak neve, a magával vitt lovak stb. száma s az utazás időpontja. Az útlevelek mellett helyenként az állagban találhatók a megszerzésükhöz szükséges iratok: ajánlások, igazolások stb. Az iratok tulajdonosuk neve kezdőbetűjének rendjében sorakoznak. Az állag végén található a vegyes iratanyag. Segédkönyvük nincs. Kutatásuk darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag nevét kell feltüntetni. KANCELLÁRIAI TISZTVISELŐK IRATAI B 44. Miscellanea praesidialia cancellarii aulici Noptsa (16. század) - kb. 1819-1840-es évek 3 csomó 1—3. 3 csomó Ez a fond (más, tisztviselők után maradt iratokhoz hasonlóan) ún. „íróasztalmaradék"; a Noptsa Elek után, hivatali működésének különböző szakaszaiból maradt s hatósági registraturákba nem került (vagy — elvétve — onnan kiemelt) iratokat egyesítették benne. Noptsa Elek hosszú hivatali pályafutásának a következő szakaszai vannak (kimutathatóan) képviselve itt: Hunyad megyei főispánsága, erdélyi udvari kancelláriai tanácsossága, királyi táblai elnöksége, országgyűlési elnöksége (a statuum praeses a Gubernium tanácsosa is volt, a világi tanácsosok közül rangban általában a második a kincstartó után, s a Gubernium Judiciale alelnöki rangban tényleges vezetője; a Jósika János lemondása, ill. az 1835. február 7. után előállt helyzetben pedig — a gubernatori, ill. guberniumi elnöki tiszt nem lévén betöltve, s Kornis János alelnöki rangban vezetvén a Gubernium ügyeit, 1835. február 7-től Estei Ferdinánd irányítása alatt — Noptsa Kornis akadályoztatása esetén az egész Gubernium vezetését is el kellett hogy lássa) és erdélyi udvari kancellársága. Hunyad megyei tevékenységének nyomát csak néhány irat őrzi: beszéde az úrbérrendezés ügyében (1819-ben vagy 1820-ban), búcsúja a megye rendéitől tisztségétől megválásakor. Erdélyi udvari kancelláriai tanácsosságának is viszonylag kevés kimutatható nyoma van: elsősorban referátum-beosztások (s a tisztviselők referátumok szerinti csoportosítása) a Kancellárián. Annál gazdagabb királyi táblai elnökségének iratanyaga. Itt elsősorban a tábla személyzeti (ítélőmesteri, ülnöki — ideértve a számfelettieket is — kinevezések, ülnökök szabadság-,