Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

ELSŐ RÉSZ Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (B szekció)

útlevélügyei, guberniumi tanácsosságra kinevezett királyi táblai ülnök további részvételének ügye a tábla ülésein, a táblai kancellisták panaszainak, az általuk a marosvásárhelyi polgároknak okozott károknak stb. ügyei és egyéb vegyes személyzeti ügyek), illetmény-, működési (jelentések a királyi táblán tárgyalt perekről, a levéltárnok számadási ügyei stb.) ügyei, királyi, táblai ügyvéd iratha­gyatékának ügye, a táblát illető politikai ügyek (a táblai ifjúság részvétele poli­tikai egyesületekben), az ítélőmesterek és táblai ülnökök országgyűlési részvételé­vel kapcsolatos ügyek említendők. Az anyag e részével tárgyilag sokban egybefo­nódik Noptsa statuum praesesi tevékenységének itt őrzött iratanyaga. Itt első helyen magát az országgyűlési vonatkozású anyagot kell említenünk. Noptsa két országgyűlésen látta el az elnök tisztét (az 1834—1835-in és az 1837—1838-in, az előbbinek második, az utóbbinak első felében). Követi utasítások (s az Erdélyi Udvari Kancelláriának ezekkel kapcsolatos felségelőterjesztései), a statuum prae­ses által az országgyűlés megnyitásakor (tiszte révén) mondott beszédek (felelete az országgyűlésnek és a Guberniumnak, üdvözlő beszéde Estei Ferdinándhoz — a főherceg válasza is az állagban található —), az országgyűlésnek az udvarba küldött követének (Kemény József) jelentése a diétának, királyi kéziratok or­szággyűlési ügyekben Noptsához és válasz-felségelőterjesztései, az országgyűléshez intézendő rescriptum tervezete, az országgyűlés elnapolását és bezárását illető iratok teszik az anyagnak ezt a részét. A statuum praeses egyéb iratai hivatali le­velezés jellegűek (Estei Ferdinánd királyi biztossal, a főhadiparancsnoksággal, alsóbb hatóságokkal — törvényhatósági, városi főtisztek jelentései úrbéri pana­szok, kolerajárvány, gyilkosság, a városban mutatkozó „rendeletlenség" stb. ügyében —, Noptsa felterjesztései az ügymenetet illetően, személyzeti ügyek, kérvények, feljelentések, a református consistorium 1833 előtti formájára való visszaállításának ügye stb.). Végül a kifejezetten erdélyi udvari kancellári anyag zömét Noptsa elnöki felségelőterjesztéseinek fogalmazványai teszik (nagyobb fontosságú per — Wesse­lényié — és vizsgálat — Szász Károly ellen — ügyében, donatiók, tisztségek betöltése, peres ügyek intézése s a Kancellária egyéb személyzeti és működési ügyei tárgyában); amellett itt találhatók a Magyar Udvari Kancelláriával, birodalmi központi kormányzószervekkel stb. folytatott levelezés egyes darabjai is. Az iratanyag jó része azonban nem kapcsolatos Noptsa Elek hivatali működé­sének egyik vagy másik szakaszával. Ezek között az iratok közt első helyen Noptsa feljegyzéseit, összeállításait kell említenünk. Tárgyuk rendkívül sokrétű; Erdély és Magyarország közjogi kapcsolata, a Magyar és az Erdélyi Udvari Kancellária egyesítése, az „Erdélyi belső igazgatás törvényes activitasa", a diéta helyének s tárgyalásainak ügye, az újoncozás kérdése, nagy fontosságú vizsgálatok csakúgy szerepelnek köztük, mint jogi problémák, a görög nem egyesültek ügye (a 15. századtól kezdődően), tisztségekre jelölések és választások, guberniumi tanácsosi eskü, a harmincadügy általában s apróbb egyedi ügyek. Részben egyszerű jegyzetek ezek, részbenj histórica deductio-szerű összeállítások; jó részük Noptsa saját kezeírása. Ehhez a típushoz áll közel a jegyzékeké (magyar királyok és erdélyi fejedelmek szerződéseiről, az erdélyi országgyűlések királyi biztosairól, országgyűléshez benyújtott kérelmekről stb.). Ismétcsak nem Noptsa működésé­nek egyetlen szakaszához kapcsolódó anyag a peres iratoké (evocatoria, facti species, táblai transsumptum, instant iák, a fiscalis director, ill. a törvényhatósági főtiszt jelentése pert illetően, rendelet s a hozzá csatlakozó elintézésfogal-

Next

/
Thumbnails
Contents