Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

Bevezetés

működése a magyar érdekek szempontjából nem látszott veszélyesnek/' Az elbocsátott hivatalnokok helyébe részben olyan öregek kerülték, akik még az 1848 előtti helytartótanács oszlopai voltak, mint Havas József nyugalmazott helytartótanácsi tanácsos. A régi-új helytartótanács a maga hatáskörét is az 1847-es alapon igyekezett kialakítani. A hercegprímás indítványára vissza akarta szerezni a pénzügyi hatóságoktól a vallás- és tanulmányi alap vagyonának kezelését és ügyeinek intézését. Ez azonban a pénzügyminisztérium ellenállásán egyelőre meghiúsult. Ugyancsak eredménytelenek maradtak a helytartótanácsnak a pénzügyi ügyészségek feloszlatására és az államszámvevőség átszervezésére vonatkozó javaslatai. A helytartóság jogköréből nem kívánta átvenni a helytartótanács a kihágási ügyekben való döntés jogát. Ügy találta, hogy másodfokú bíróságként való működése nem férne össze szervezetével és régi törvényeken alapuló állásával. Mint igazgató kormányszék még a törvényhozási rendezésig sem vélte e hatáskörétől idegen feladatot megtarthatni, s ezért az ilyen beérkező ügyekről akként gondoskodott, hogy azok egy külön, a helytartótanács kebeléből kiküldendő bizottmányban tárgyaltassanak.

86 A megyék megszervezése a főispánok feladata volt. Majláth főtárnokmester röviddel hivatali működésének megkezdése után, 1860. november 30-án rendeletet intézett a cs. kir. megyehatóságok főnökeihez, és ebben szabályozta az új főispánokkal szembeni szolgálati viszonyukat. Attól kezdve, hogy a főispán letette hivatali esküjét, a megyefőnök hivatali működése elvileg megszűnt. Addig azonban, amíg a hivatal kellő átadása meg nem történt, a megyefőnöknek helyben kellett maradnia és segítséget kellett nyújtania a főispánnak hivatali működése megkezdésében. A főispán, miután esküjét letette, egészen az új tisztikar megalakulásáig törvényes hatóságot gyakorolt a megye addigi hivatalnokai fölött, s azok tartoztak rendeleteit teljesíteni. Az új tisztikar működésének megkezdésekor meg kellett történnie a hivatal átadásának, s ezután azok a cs. kir. hivatalnokok, akik az új megyei tisztikarnál nem nyertek alkalmazást, rendelkezési állományba kerültek.

87 Az új megyei tisztikarok 1860 decembere és 1861 márciusa között alakultak meg és vették át a cs. kir. megyei és járási hivatalok teendőit, iratait és felszerelését. Esztergom megyében már 1860. december 29-én megalakult a tisztikar, ugyanaznap történt a hivatalátadás. Vas megyében 1861. január 9-én alakult meg a megyehatóság, de a szolgabírói hivatalok átadása csak februárban történt meg. A Jászkun kerületi főkapitányság átadására csak március 5-én került sor. Bars megye két járásában még március közepén is működött 1—1 cs. kir. írnok.

88 A Vajdaságban működő helytartóság 1861. 85 A hazai származású helytartósági tanácsosok közül hárman kerültek rendelkezési állományba: Engel Sándor, Francisci János és Kotassevits János. D 189. 1860/61. V. H. 12. (1860:1707). Francisci, az 1848. évi szlovák mozgalmak egyik vezető politikusa, az autonóm korszak elmúltával, 1862-ben Liptó megye főispánja lett. m D 189. 1860/61. V. H. 12. (1861:1303). 87 D 163. Norm. XVI. A. 6906. 88 D 191. III. A. 1861:2152.