Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

Bevezetés

gok történeti-politikai egyéniségét. A többségi javaslat elfogadása a főnemesi frakció győzelmét jelentette a hivatalnokok fölött. A császár a birodalmi tanács határozatának a hatása alatt megbízta a Goluchowski-kormányt az abból következő változások végrehajtásával. Ez a rendszer megváltozását, az abszolutisztikus centralizmus feladását jelentette. B) AZ OKTÓBERI DIPLOMA KORA Az olaszországi vesztes háború után kibontakozó kormányzati válság Ferenc Józsefet arra kényszerítette, hogy az addigi centralisztikus kormányzati rendszerrel felhagyva, népeinek és országainak, elsősorban Magyarországnak és társországainak bizonyos autonómiát adjon. Az új oktrojált alkotmány szövegét gróf Szécsen Antal fogalmazta meg és adta elő a minisztertanácsban, végleges formáját a császár — Rechberg miniszterelnökkel és Szécsen Antallal együtt — 1860. október 19-én tárgyalta meg. A következő nap kibocsátott ún. októberi diploma s az azzal kapcsolatos „legfelsőbb kéziratok" újonnan szabályozták a birodalom közjogi viszonyait, és ezzel kezdetét vette a magyar uralkodó osztállyal való kiegyezés kísérletének viszontagságos, "lSeT-bén lezáruló időszaka. A diplomában Ferenc József megígéri, hogy a törvényhozás jogát ezentúl csak a törvényesen egybegyűlt országgyűlések és a birodalmi tanács közrehatásával fogja gyakorolni, amely birodalmi tanácsba az országgyűlések általa meghatározott számú tagokat fognak küldeni. A birodalmi tanácsban fogják tárgyalni mindazokat az ügyeket, amelyek valamennyi ország és tartomány számára közösek, így a pénz- és hitelügyekre, a vám- és kereskedelmi ügyekre s a jegybankra vonatkozó törvények alkotását, valamint a posta-, távírda- és vasútügyeket illető törvényhozást, s a katonakötelezettség módját illető törvényes intézkedéseket, továbbá újabb adók és illetékek behozatalát, államkölcsönök fölvételét, az állami ingatlan vagyon eladását vagy megterhelését, végül pedig az állami kiadások évi költségvetésének vizsgálatát és megállapítását s az állami zárszámadások felülvizsgálatát. A törvényhozás egyéb tárgyait az országgyűlések tárgyalják, a magyar koronaországokban a régi alkotmány értelmében, a többi országban pedig az újonnan kidolgozandó alkotmányok szerint. Ez utóbbi országok viszonylatában azonban a birodalmi tanácsban tárgyalhatják meg azokat az ügyeket is, amelyek egyébként nem annak hatásköréhez tartoznának. Ferenc József ugyanakkor a birodalom központi kormányhatóságainak átszervezését is elrendelte, az eddig érvényesült centralisztikus elv részleges feladásával. Megszüntette a belügyi, s elvben a vallás- és közoktatásügyi és^ az igazságügyi minisztériumokat, elrendelte a magyar és erdélyi udvari kancelláriák visszaállítását s a többi tartomány politikai igazgatásának egy államminisztériumban való összpontosítását. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól az adminisztratív ügyintézést az államminisztériumnak kellett átvennie, a tudományos—didaktikai ügyek tárgyalására pedig tanácsot kellett alakítani, amelynek a minisztertanács, ill. a központi kormányhatóságok mellett tanácsadó szervként kellett működnie. Az igazságügy szempontjait