Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

Bevezetés

hiányosságokat mielőbb az elöljáró műszaki hatóság tudomására kellett hozniuk. A birodalmi kincstárból vagy közalapokból fedezett út- és vízépítkezések teljesen a műszaki hatóságok irányítása alatt álltak, azok ügyeibe a politikai hatóság csak mint tanácsadó szólhatott bele. Más út- és vízépítkezéseknél, ha azok közlekedés szempontjából jelentősek voltak, a műszaki hatóságoknak kellett a tervek elkészítésénél tanácsadóként közreműködniük. A politikai hatóság rendeletére a birodalmi kincstárból vagy közalapokból történő építkezéseknél a politikai hatóság saját belátására volt bízva, hogy a műszaki hatósághoz fordul-e a tervek és költségvetések elkészíttetése végett. A kivitelezés előtt azonban mindenesetre meg kellett kérdezni a műszaki hatóságot, hogy a tervek megfelelnek-e a célnak és a műszaki követeményéknek, s azokat meg lehet-e valósítani az előirányzott összegből? Az építkezés befejeztével pedig fel kellett kérni a műszaki hatóságot az építmény megvizsgálására és műtani bírálatára. A politikai hatóság kívánságára a műszaki hatóságok kötelesek voltak az építkezés programjának meghatározására tanácsot adni, a terveket és a költségvetést elkészíteni, s az építkezést elvégezni vagy arra felügyelni. Más országos, kerületi, megyei és községi építkezéseknél az illető hatóságoknak szabadságukban állott a műszaki szerveket a tervek és költségvetések felülvizsgálatára vagy elkészítésére, az építkezés elvégzésére vagy a kész építmény megvizsgálására igénybe venni. A vízhasználati jog és vízépítmények körüli viszályok, a folyókon és patakokon malmok, műhelyek létesítése, öntözés, faúsztatás vagy más célból történő építkezések körüli viták esetében a megyefőnöknek a különböző érdekek figyelembevételére teendő vizsgálatok megindításakor a műszaki hatóságot is értesítenie kellett, hogy az a műszaki szempontból esetleg felmerülő közérdeket érvényesíthesse. A kisajátítási eljárást külön rendelet szabályozta. A középítkezésekhez szükséges kisajátításoknál a politikai hatóságoknak oda kellett hatniuk, hogy az érdekeltek részéről barátságos megegyezés jöjjön létre. Egyházi és iskolai ügyek. A politikai hatóságoknak kellett az egyházi és iskolai ügyek terén érvényes jogszabályok betartására is felügyelniük. Ha az egyházi vagy iskolai hatóságok, vagy a velük szembenálló felek a kormányzathoz fordultak, azok kérelmeit és panaszait tárgyalniuk kellett, s vagy saját hatáskörükön belül eldönteniük, vagy felsőbb hatóságukhoz terjeszteniük. Ellenőrizniük kellett, hogy az egyházi alapítványi és iskolai számadásokat az előírt időszakokban beterjesztik-e, gondoskodniuk kellett arról, hogy azokat az illetékes hatóságok megvizsgálják, és hogy a hiányosságokat a' felelősök megszüntessék. Ügyelniük kellett az egyházak, alapítványok és iskolák birtokainak épségben tartására, s különösen arra, hogy az egyházak és egyházi javadalmak erdeit túlzott faizással károsodás ne érje; ha ilyen eset előfordult, arról jelentést kellett tenniük az elöljáró hatóságnak. Az egyházmegyék évente jelentést tettek a helytartónak az újonnan létesített egyházi alapítványok elfogadása, szabályozása és megerősítése tekintetében, és beterjesztették a számadásokat revízióra. A még nem szabályozott vagy újonnan létesítendő iskolai alapítványok tekintetében oda kellett hatni, hogy az alapítványi tőkéket a megfelelő alaphoz utalják, ott szá-